Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - V. A kiegyezést követő esztendők 1867-1869
akkor mondották, a házirendet -, amely tizenegy szakosztályt állított föl, továbbá kimondotta, hogy a közgyűlések minden hónap első csütörtökjén tartandók. 4 Az egyébként igen alapos kidolgozású szervezési szabályrendelet egyik pontja így hangzik: „Az ülésekben minden képviselő részt venni köteles, és amennyiben betegség, vagy egyéb fontos körülményeknél fogva a megjelenésben akadályozva lenne, azt az elnökségnek bejelenteni köteles. Az elnökség mindazon képviselők jegyzékét, kik egymás után következett három rendes gyűlésben meg nem jelentek, a reá következő hónapban tartandó első közgyűlés alkalmával előterjesztendi." A kiegyezés szabadabbá tevén a lenyűgözött magyar szellemet, Székesfehérvárnak egyik első és legszebb ténye volt, hogy az aradi vértanúk szobrát adományával - és a lakosok körében végzett gyűjtésével - létrehozni segítette. A jegyzőkönyvben ezt a határozatot olvashatjuk: „Hazafias érzelemmel ragadja meg e város közönsége az alkalmat, mellyel az ország önállását és függetlenségét szentesítő törvények fenntartásáért hőseién küzdött, és az aradi gyásznapon elvérzett vértanúk örök emlékezetére a nemzet méltósága és kegyteljes hála érzetének kifejezését is célzó szobor felállításához készséggel járulhat. Azért nemcsak az önkéntes adakozások gyűjtését rendeli el, hanem egyúttal a közpénztárból 100 forintot utalványoz." 5 Ezalatt elérkezett a koronázás ideje is, és június 7-én nagy küldöttség, továbbá Székesfehérvár lakosságának százai vonultak a fővárosba, hogy másnap, a magyar nemzet nagy ünnepén részt vegyenek. A koronázás, amelynek világtörténelmi jelentősége volt, Székesfehérvárra a dicsőség sugarát árasztá, mert a koronázó hercegprímás, Simor János, a mi falaink között született. A koronázás emlékét két ezüst érem hirdeti, amelyeket Danitz Béla hozott a városnak, s ez idő szerint múzeumunkban láthatók. Van azonkívül egy darabunk abból a nemzeti posztóból is, mely a királyi eskü helyét borította. 6 Székesfehérvár kulturális életének fejlődését, kialakulását a Vörösmarty szobor uralta és vezette 1867-ben. A Vörösmarty szobor tövében, és annak lelkesítő hatása alatt született meg a régi kaszinó romjain a Vörösmarty Kör, amelynek alapszabályait 1867. március 10-én mutatta be Fekete János a tervezőknek. Nemes idealizmus, nemes eszmékért való lelkesülés íratta az egyes pontokat, amelyek a kör célját, amelyet elérni akar és az eszközöket, amelyek által megvalósítani kívánja, így határozták meg:
