Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
IV. A honvédelem szolgálatában
szántóföldeiket tulajdon marháin megszántatja. Az isten áldja meg érte a káptalant. Ez azon pálya, mellyen mindnyájan örömmel szemléljük haladni a magyar papságot, a politikai téren soha sem vívhatnak magoknak annyi érdemet, mintha az emberiség boldogítását tűzik ki vezérczélul. Népünkben általános ingerültség van a horvát csorda ellen, s ha hazafiúi lángolásból nem is, önfen(n)tartási ösztönből kész kiirtásukra fegyvert ragadni. Mindegy, csak isten békét adjon, megfogjuk érlelni arra is, hogy hónát hazafiúi szempontból védje. Erre nézve legczélszerűbbnek tartanám, ha a kormány megyénkint gondoskodnék olly férfiakról, kikhez a népnek bizalma van, kik értik a nép nyelvét, ismerik viszonyait, s ezen népbarátok, vagy néptanácsadóknak tenné kötelességükké, hogy a megyében körülutazva, azzal szóval és írásban érintkeznének, azt világosítanák, ez le fogná rontani azon bizalmatlanságot, melly kaputos 470 és mándlis 471 közt még most is létezik. FORRÁS: Közlöny I. évf. 12 1. sz. 1848. október 9. 612. o. 1848. október 5. A nemzetgyűlés 73. ülésének jegyzőkönyve, melyben Székesfehérvárt hazaárulással vádolják Tóth Lőrinc: 472 Megengedem, hogy Győr városát rémülés nyitotta meg az ellenségnek, azonban azt bizonyosan nem lehet mondani Fehérvárról, mint a körülményekből kitűnik, Fehérvárt összeesküvés adta által az ellenségnek, és az ellenséges Zichy Ödön Jellacsich által kinevezett új fehérvári főispán, kit Görgey derék barátunk Csepel szigetén installált, 473 vezette be. Itt a körülmények egybevetéséből azt kell hinnünk, hogy ezen hazaáruló-összeesküvésbe többeknek kellett bebonyolódva lenni, mert különben teljes lehetetlen, hogy ollyan könnyűséggel, úgyszólván kényelemmel foglalhatták volna el Fejér megyét és várost az ellenség, mert nem nyílt kapukkal, hanem nyílt karokkal fogadtatott. Ha ez nem egyes gazoknak téteménye volna, hanem az egész város szellemének kellene tulajdonítani: akkor igaza volna azon hírlapírónak, ki azt mondotta, hogy Fejér megyét ezentúl feketének kellene nevezni. Felszólítom az elnököt, tétettek-e lépések, hogy ezen dologban vizsgálat történjék. Elnök: Mi mondatott Fehérvár várost illetőleg, kinyilatkoztatom, hogy miután seregeink onnan kivonultak, azt épen olly kevéssé jártak el elég erélyesen, sőt hanyagok voltak, kérdőre vonassanak. Akkor lehet a választmánynak ez iránt intézkedni, és fog is intézkedni. De ez nem ollyan dolog, mellyről ezen első napokban intézkedni szükséges lett volna. Ifj. Madarász József: En ép(p)en írandó valék néhány sort a honvédelmi bizottmányhoz, midőn haliam az elnöktől, hogy akinek valami közleni valója van, azt a bizottmányban előadhatja, hanem miután Komárom városának követe előterjesztette Győr városa iránti észrevételeit, s mondotta, hogy okvetlenül Fejérvár városa iránt is kell vizsgálódásnak történni, mellynek nyomán kitűnjék, hogy az összes városnak, vagy egyes lakosainak tulajdonítható-e az, hogy az ellenség nemcsak könnyen előnyomulhatott, hanem szíves fogadtatást is nyert, míg a mi seregeink nemhogy szíves fogadtatásnak, hanem illendő ellátásnak sem örvendhettek: azért én, ki Fejér megyének egyik képviselője vagyok, s e megyének polgárairól jól tudom, miként ha egyesek a fekete-sárga szellemnek 474 már régóta alárendelt hősei, de magában a népben a szabadság érzelme annyira meg van gyökerezve, amint csak azt a népnél találni lehet, én igenis, miután a tárgy előterjesztetett, s ha nem is hiteles, de mégis hitelt 470 itt: úr 471 itt: paraszt 472 Tóth Lőrinc (1814-1903) író, jogász, a MTA tagja. 1844-től a Védegylet titkára, 1848-49-ben országgyűlési képvi selő és igazságügyminiszteri osztálytanácsos. A szabadságharcot követően halálra ítélték, de kegyelmet kapott. 473 installált=beiktatott 474 aulikus, udvarhű szellemnek
