Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
IV. A honvédelem szolgálatában
mult katonaság maga fogja a követeléseket behajtani, és az ekkor elmellőzhetetlen bajokat a város magának tulajdonítsa. Bizottmányunk figyelembe véve azt, hogy a magyar seregek elvonultak, hogy a város katonai erő nélkül van, hogy a nagyszámú ellenség a várost már megszál(l)ta, s így a város az ellenségnek ellent nem állhat, a kényszerítő erőnek engedni kénytelen lévén a követelt kiszolgáltatásokat megrendelte, — Jellasich pedig esti 6 órakor anélkül, hogy hatóságilag fogadtatott a lakosság részérőli néma csendben a hűtlen vasasok élén a városba vonult, és f(olyó) évi szept(ember) 27. és 28-án a várost megszál(l)va tartotta, és táborának ellátását mind a két napban erőszakolta - a városházát fegyveres őrizete alá vette, azt megmotoztatta, a lakosoktól a fegyvereket hadi ítélet fenyegetése alatt beszedette, és addig bizottmányunk személyeit letartóztatta, a beszedett kormányi fegyvereket fegyvertelen csapatainak kiosztotta. A f(olyó) évi s(z)ept(ember) 29-én regvei miután a kiszolgáltatott követelésekről á(l)talyános nyugtatót kiadatott, és kórházának őrizetére mintegy 2000 fegyveres őrizetet hátrahagyott. Jellasich városunkból a lakosok méltó átka között Pákozd és Lovasberény felé kiindult. A városon tett követeléseken és sánczolásokon felül csapatai a városban különösen a szélső szegény osztál(y)nak házaikban, a szöllőkben és présházakban raboltak, pusztítottak, és bár minden szükséges eledelekkel ellátva voltak, szegény embereinket ruháiktól megfosztották, bútoraikat elvagdalták, boraikat kifolyatták, vagy hogy az akképpen okozott kárt jelenleg meg hozzávetőleg sem tudjuk feljelenteni, hanem annak ideiken részletessen fogjuk felterjeszteni. A f(olyó) hó 1 -(j)én Jellasich Pákozdról városunkon keresztül fő csapatával a Győri országúton Mór felé vonult a kórháza és az életestára őrizetére utócsapatait hátrahagyta, mellyek jelenleg is itt tanyáznak, és a város rovására 459 élelmeztetnek. Megemlítendőnek tartjuk még, hogy Jellasich a f(olyó) évi s(z)ept(ember) 29-én kiindulván rendeletet hagyott hátra, hogy aznap érkezendő 1 0 000 főnyi csapatjának számára élelem készen tartassék és kiszolgáltassék, de a csapat nem érkezett. FORRÁS: SZVL Bizottmányi iratok 1848. No. 3607. Fogalmazat. 1848. október 2. Boross Mihály visszaemlékezése Zichy Ödönre Gróf Zichy Ödön kivégeztetéséről különbözőleg írtak a lapok s történetírók, de egy sem a történeti igazsághoz híven, hanem nagyítva vagy ferdítve. Horváth Mihály 460 jelesül így adja elő: „A hadikészületek közt október 2-án egy szomorú hír lepte meg a fővárost, miként gr(óf) Zichy Ödön az ellenséggel való czimboráláson rajta kapatván, elfogatott s Görgey Arthur őrnagy által Csepel szigetén, haditörvényszék ítélete következtében felakasztatott. Hiteles tudósítások szerint Zichy, mióta a horvát sereg Fehérvárra bevonult, szüntelen Jellasich és tisztjei körül forgott, gyűléseikben részt vett, mind maga, mind emberei által a nép közt Jellasich-féle, s más lázító nyilatkozatokat osztott szét. Hír szerint általa látta el Latour, bécsi hadügyminiszter, pénzzel is a horvát bánt. Kálozdi jószágán háza megmotoztatván, mintegy 400 fegyver, 50 pisztoly, s árulásának több más bizonyítványai fedeztettek fel: miknél fogva a haditörvényszék ítélete rajta október 1 -jén Újfalun végre is hajtatott." 459 város rovására=város költségén 460 Horváth Mihály (1809-1878) Több jeles mű, közte „Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849ben" című kötet szerzője.
