Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

A harmadik fogság valódi okai

fővárostól tizenöt kilométerre lévő Máriaremetére. Augusztus 20-án az országos Szent Jobb körmeneten pedig ebben az év­ben ötszázezer ember volt jelen. Miután a többi főpásztor látta, hogy a prímás beszédei mi­lyen pozitívan hatnak a főváros hitéletére, egyre gyakrabban kérték fel ünnepi beszéd megtartására különböző eseménye­ken. Először a fehérvári püspök hívta meg a „Vörös Csepelre", ahol a munkásság tízezrei köszöntötték és töltötték meg zsú­folásig a templomot. Még inkább emelte Mindszenty tekinté­lyét, hogy XII. Piusz pápa 1946 februárjában neki is megadta a bíborosi kalapot. Rómából való hazatérése után személyesen adta át Vácott Pétery püspöknek a palliumot, és szentbeszédet mondott a zsúfolásig megtelt székesegyházban. Nyáron Kalo­csán és Sopronban beszélt tízezrek előtt. Szeptember 8-án el­zarándokolt Máriapócsra, ahol kétszázötvenezer zarándok előtt mondott szentbeszédet. Egy héttel később Zalaegersze­gen szólt több mint húszezer hívőhöz. Szeptember 22-én, Sze­geden Szent Gellért vértanúságának kilencszáz éves jubileu­mán beszélt hatalmas tömeg előtt. Itt mondta a megyéspüspök üdvözlő szavaira: „Ami az én szerény személyemet illeti, nem te­kintem magamat egyébnek, mint a nemzet és népem szolgálattevőjé­nek. Ezt a szolgálatot teljesíteni akarom, akármilyen árat követeljen is. "12 Október 20-án Pécsett, délelőtt a Dóm téren beszélt ha­talmas tömeg előtt, délután a szülőknek tartott előadást. No­vember 30-án megjelent a kálvinisták fellegvárában, Debrecen­ben, ahol megérkezésekor a református főgondnok üdvözlő beszédében többek között ezeket mondta: „Kereszténységben és magyarságban testvéreink legelső főpapját nem puszta udvariasság­ból, hanem őszinte rokonérzéssel köszöntjük otthonunkban.”'13 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom