Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
A kápláni évek
A püspöki hely nők intézkedésének eredményeként Brenner János részt tudott venni a koronagyülésen. Brenner János soha nem politizált, sem a prédikációiban, sem a hétköznapok során. Azonban érdekes képet mutat, hogyan vélekedett az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseiről. A forradalom idején a szentgotthárdi és a környékbeli emberek lelkesen mentek át Ausztriába a megnyitott határon. Egy nap Brenner atya is átbiciklizett, majd az embereknek azt mondta: „Korai még az öröm.” János atya tisztában volt azzal, hogy a papi hivatás gyakorlása ebben az időben még inkább embert próbálóbb tevékenység, mint amikor a szerzetesrendeket szétverték. Lelki naplójának az alábbi gondolata is erre utal: Uram, Te tudod azt, hogy boldogságot itt az életben nem keresek, hiszen mindenemet beléd helyeztem... Tudom azt, hogy tieidet nem kíméled a szenvedéstől, mert mérhetetlen hasznuk van belőle. János atya eleinte kerékpárral, majd később egy Csepel motorkerékpárral látta el kápláni feladatait. Abban az időben nem volt könnyű motorkerékpárhoz jutni, főleg egy papnak, hiszen névre szólóan utalták ki, mint a személyautókat is. Brenner János egy ilyen kiutalást vásárolt meg az egyik falubeli férfitől, és így sikerült a járműre szert tennie. Az állami szerveknek nem tetszett, hogy az akkor még ritkaságnak számító motorkerékpárt pont egy fiatal pap használja. Egy 66 Unokatestvérével, Szigetváry Gézával
