Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története

őket, ahová ilyenkor a szeminárium kölcsönzött ágyakat. Április 30-án Fuchs Ferencet tartóztatták le, aki éppen lelki­­gyakorlatot tartott a kisszemináristáknak. Éjtszakára még hazaeresztették s a halálról szóló elmélkedést halálos izgal­mak közt megtarthatta nekik. A kispapok izgatottan tárgyalták ezeket az eseményeket •és szorongva néztek a jövő hányódásai elé. Tanulásra nem nagyon tudták összeszedni a figyelmüket. 1919. március 21-én kitört a kommunizmus. A tanácskor­mány elrendelte a szekulárizációt. Az új irányzatnak nem volt szüksége papokra. Az egyházi vagyonokat köztulajdonnak nyilvánították és mindenfelé leltározások folytak. Május elsején nagy tüntetéseket és felvonulásokat ren­deztek a kommunista „elvtársak.“ A kispapok civilruhába öltöztek és kivonultak nézni a tüntetést. Egyik-másik folyton beleszólt egy szónoklatba, amíg fel nem szólították őket, hogy jöjjenek fel ők a pódiumra, ha mindent jobban tudnak. A szeminárium épületét a vörös őrség saját számára fog­lalta le s a papnevelőintézetnek ki kellett költözködnie a Jókai Mór-utca 11. szám alatt lévő közigazgatási tanfolyami inter­nátusba, röviden: a jegyző-internátusba. A hurcolkodás pár napot vett igénybe. A vörösök gondoskodtak kocsikról és ka­tonákról, akik segédkeztek a csomagolásnál és szállításnál. A kocsikon egy-egy kispap ült, hogy a tárgyakra felügyeljen. A hurcolkodásban segítő katonák a végén már a kispapokkal együtt szidták a vörös világot. A katona-kispapok bátor visel­kedése is imponált nekik. A városban nagy feltűnést keltett a szeminárium kilakol­tatása. A vasutasok tüntetést rendeztek és küldöttségük kö­vetelte (máj. 11.) a direktóriumtól a szeminárium visszaállí­tását is. A küldöttség tagjait letartóztatták, de estére a vasuta­sok erélyes fellépésére hazaeresztették őket. Utolsó szentmise az intézeti kápolnában május 12-én volt. Amíg itt Tauber rektor vette magához a Sanctissimum-ot, ugyanabban az órában az új épület rögtönzött kápolnájában gyúlt ki az örökmécses, ahol Herceg János, a szeminárium új (1918. dec. óta) spirituálisa és vicerektora mondott szent­misét. Az új épület eléggé bevált. Még tágasabbnak bizonyult, mint a régi ház. Csak messze volt. Asszisztálni villamoson jártak be a növendékek. Eleinte étkezni is hazajártak. 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom