Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged
1943. október 5.
- 4 -Herbárt egyoldalúan a képzetek mechanizmusara épiti fel rendszerét. E tévedés következménye a modern pedagógia által egyértelműen elavultnak minősített és a támadások pergőtüzébe került intellek tuálizmus. Jellemzésül szolgáljon A. Messer megállapítása: ,t A Herbart-féle formális fokozatok merev alkalmazása nagyban hozzájárult az oktatás minden terén uralkodó intellektualizmushoz. Az előkészítés, anyagközlés, kapcsolás, összefoglalds_ és_ alkalmazás foko zatáiban Herbartot az ismeretszerzés elemzésének helyes gondolata .vezette. De Ziller által szentté avatva, tanítóképző tanárok és metódikusoktól, igazgatók és felülgyélőktől imádva e fokozatok mindenen uralkodó fétissé váltak, melynek minden tanítás meghódolt: katekizmus és ének, történelem és torna, földrajz és számtan, kézimunka és biblia, rajz és természettudomány, A formális fokozatokra alapított tanitástechnika jó elgondolás volt, hatása azonban abban nyilvánult, hogy a tanuló gondolatmenetének irányítását kizárólag a tanulóra bizza. így előállhat, a helyzet, hogy a tanulók észjárása kizárólag a tanitó gondolatait, tükrözte vissza, a tanitó gondolatmenetét Kellett megismételniök. Ezért a régi iskola az ifjúságot önállótlanná tette, önállótlanna az Ítélkezésben, érzésben, elhatározásban, cselekvésben, továbbá probléma-, .kritika- és akaratnélkülivé, várva a gyeplő rángatását, vagyis a cselekvést elrendelő vezényszót." A Diltkey-Spranger-féle szellemtudományi irány pedagógiai megnyilatkozása a gyermeki lélek helyes megismerésén alapuló cselek vő iskola. Ez minden mechanizmust, sablont és egyoldalúságot száműz a tanitás köréből s ezek helyébe a tanuló tevékenységét teszi. Mester János megkis érelte a képzeteken alapuló Herbartféle formális fokozatoknak az élmény , ön t e v é kény ség, itéj et_ és a munaa lélektana alapján való megreformálását. A következő fokozatokat állapította meg; 1. Az élménynyajtás. Ez minden öntevékenység kezdete és alapfeltétele. A tanítást a növendék számára élménnyé kell tenni, ha erős vágyat keltünk benne a művelődési anyag elsajátítása iránt sőt azt szükségletté tegyük. Ez megfelel az eddigi hangulatkeltésnek, s az anyagközlésben alkalmazott szemléltetésnek. 2. A problématudat ébresztése. Az élmény és megfigyelés problémákat ébtf.eszt a tanulóban, majd vágyakozik megoldásuk után. Ez a régi célkitűzés foka.
