Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

be s 4 féléven át folytatott vegyészmérnöki tanulmányokat• Itt 1934 júliusában jeles eredménnyel letette az u.n. első államvizsgát, amely a magyar műegyetemi tanrendszer I« és II« vegyészmérnöki szigorlatának felel meg. Az 1934-35«tanév I.félévében a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának, Il.félévében és az 1935-36«tanév mindkét félévében pedig Karunk hallgatója volt« Karunkon 1937 júniuséban szerves kémiából - mint főtárgyból - "summa oum laude" minősítésű doktori szigorlatot tett« 1935«szeptember 1-től 1938«augusztus 31-ig a Szerves kémiai Intézetnél eleinte mint a Szegedi Természettudományi Kutatási Bizottság által anyagilag támogatott ösztöndíjas díjtalan gyakornok működött, majd későbben mint állami ösztöndíjas d&jas- díjtalan gyakornok« 1938-től 1945 őszéig a Chinesin Gyógyszer és Yegyltermékek Gyára r«t« /tTjpest/ kutató laboratóriumában mint kutató vegyész tevékenykedett, azonban Egyetemünkkel kapcsolata akkor sem szűnt meg, amennyiben szabadságidejét több Ízben Szegeden töltötte el s ilyenkor Egyetemünk Szerves Kémiai Intézetében végzett tudományos kutatásokat, Tudományos munkásságának elismeréseként Karunk 1945.novemberében a "Gyógyhatású szénvegyületek kémiája" oiraü tárgykörből magántanárrá képesítette« Röviddel a habilitácló előtt, kapcsolata Egyetemünkkel azzal is szorosabbá vált, hogy Karunk a Szerves Kémiai Intézet adjunktusává, majd 1947-ben intézeti tanárává választotta meg. így dr.Fodor Gábor - feladván a gyógyszeriparnál betöltött állását - immár minden idejét a tudományos oktatásnak és kutatásnak szentelhette«

Tudományos munkásság; Fodor Gábor 1945-ben Karunkhoz benyújtott habilitációs keresőhöz lä tudományos dolgozatot csatolt« Az azóta eltelt 3 év alatt újabb 13 dolgozatot készített ©1 s ezzel eddigi tudományos kutatási eredményeiről összesen 31 dolgozatban számolt be« Mivel habilltáoiős kérésével kapcsolatban benyújtott dolgozatait a Kar által klküdlött szakbirálők véleményes jelentésükben annak Idején már elbírálták, elegendőnek tartjuk, ha most csak a habilitácló óta megjelent dolgozatok ismertetéséve szorítkozunk« Az ideosatolt dolgozat jegyzék A«/ része a habAitáoió ©lőtt készült, mig e jegyzék B«/ része a habilitáció után készült dolgozatok elmét és megjelenési helyét tünteti fel« Az A«/ részben felsorolt dolgozatokhoz csak azt kivámjuk megjegyezni, hogy a 16./, 17./ és 18./ számú dolgozatok, melyeket Fodor Gábor annak idején kéziratban nyújtott be, már nyomtatásban is megjelentek.

gjEfo* &gJLg&« at .gfe.a»

19./ "Synthesis of some derivatives of 5*4-diphenyl-n- hexe^s." Munkatársi Wein János, Megjelenti J.ohem.Soc. /London/ 1948« 684-687«

Antieancerogen anyagok utáni kutatás indította ezt a munkát el. A 4.4*-diamino- 3*4-diphenyl-hexan ketazinból kiinduló egyszerű és uj szintézise során a kapott két stereoisomer módosulat szerkezetét szer- , zők bebizonyítják azzal, hogy egyik módosulatot meso-hexoestrollá alakitják át, a másikat pedig Földi és Fodor által először szintetizált racem iso-hexoestrollá. Az említett diamino vegyületeket az addig ismeretlen tárbeli szerkezetű, két ismmer diphenylhexanból is felépitik nitrálás, a nitrovegyületek szétválasztása és redukciója utján, illetőleg bróaozás és ammonolyzis segítségével, ezzel a két vegyület térbeli szerkezetét is felderítik. Elkészítik továbbá a diaminovegyület bis-carbethoxy származékát azért, mert egyrészt a diethylstilboeatrol is antieancerogen anyag, másrészt, mert az ethylurethan is bizonyos rálKJs megbetegedéseknél hasznos gyógyszer s e két molekula szerkezeti elvét kombinálják össze«- 2