Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

•zen as alapon a két Tegyülelípárt egymástól sikeresen el tudták -választani. Míg u.i. az ephedrin típus változatlan marad, addig a pal— -ephedrin aeylszármazókától az O-aoylaminŐ vegyület sója lesz, a egy sót éa egy eavaaldot nyilvánvalóan könnyű oldékonyaáguk alapján különválasztani. Három dlasztereolzomér aoylezett amino alkohol esetében sikerrel végre is hajtották a műveletet, a ez azért is érdekes, mert eddig az irodalomban egyedül a fraetionált kristályosítás fáramztő módszere állt rendelkezésre e feladatra.

Szerzők az eltérő viselkedés elméleti megmagyarázását is megkísérlik, feltételezik, hogy az egyszerű szénr-szén kötés körűi sinos szabad forgás és Így a ephedrin származékokban a hydroxyl és az aoylaminő' csoport térben távol, a pseudo-sorban közel helyezkedik el. feltevésüket a módién elméleti szerves kémia .eredményeinek felhasználásával teszik valószínűvé, de nem hallgatják el a felfogásukkal nem teljesen Összhangban álló kísérleti észleleteket sem#

24./ "Synthetie and degradative Studies in the Isoguinollne Series III. Munkatársak* Bruokner Gy.,'Kovács J. és kiss J. Megjelent* J.Amer.Soc. 70 A948./ 1690.o. ■

Szorzók felépitik mindvégig kristályos közti termékek felhasználásával az l-/2-oxy-4-metí^-phenyl/-3-methyl-6*7-dimethoxy-isoohinolint és oxydativ lebontását is elvégzik, melynek során kizárólag 5-4-dimethOxyphtalsavat nyernek. Minthogy az említett Isochinolin nem azonos Pfeiffer és munkatársai brasiiin-ból nyert és ezzel a szerkezeti képlettel jellemzett vegyületével, nyilvánvaló, hogy Pfeiffer vegyületét tévesen formulázta. Az isoohinollngyürü záródásának iránya tehát minden vizsgált esetben m-p és nem o-m az alkoxy csoporthoz viszonyitva, amint az említett német kutatók feltették. Bruokner és fodor 2.sz.alatt mellékelt dolgozatában a felvett szerkezetek tehát helyesek.

2b•/ "Studies on the Interaction of several ohromophores in the same molecule" Munkatársak-* Kiás-Á., Lózsa-A* Megjelent* Ao-ta, Chem.fhys. Univ.Szeged. 2,18-23 /1948/. Az alap és a gerjesztett állapotban lehetséges összes mezoraér alakok valószínűségét az elnyelési szinkép alapián bírálják el a szerzők# bizonyos acylaminopropanolok és kondenzációs származékaik esetében. Behatóan vizsgálják a chrompphorok additivitásának kérdését és néhány esetben megfelelő alap ill. összehasonlító vegyületek megválasztásával sikerül is ezt bebizonyítaniuk.

26./ "Synthesis and degradative studies in the isoquinoline series 17. Munkatársak* Bruokner Gy., Kiss J. és-Kovács J. Közlésre elfogadta*

J.Amer.Chem.Soc. 1948.jun. 14-én.

Pfeiffer és munkatársai hematoxylinből kapott bizonytalan szerkezetű vegyületét az l-/2-oxy-3»4-dimethoxyphenyl/-3-methyi-6,7-dimethoxy-isoohinolin szerkezeti képlettel jellemezte. Salétromsava» lebontási termékére a 3-meth^jt-6,7-dimethoxy-isochinolin-l-carbonsav képletét vette fel, noha ezt szabad állapotban meg sem kapta, csak pikráthydrátját fogta meg. Szerzők mindkét vegyületet biztos és áttekinthető módon felépitik. Egyik sem azonos Pfeiffer vegyületével. Biztonság kedvéért lebontást is végeznek, az eredmény mindkét esetben metahemipinsav, tehát a szintézisük a várt irányban haladt. Nyilvánvalóan bebizonyosodott, hogy Pfeiffer és munkatársai vegyületei egyáltalában nem is Isochinolin származékok.- 4 -