S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Katonafürdők a hátországban
FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAN | KATOMAFÜRDŐK A HÁTORSZÁGBAh 91 Matlárháza. A réten épült fel a barakk-kórház. Képeslap Az Országos Hadigondozó Hivatal tüdőkórháza Rózsahegyen. Képeslap Etaáe: Tüdőkórház Besztercebányán. Képeslap Tátraszéplak, a síelés központja. Képeslap A sérült vagy beteg katonák fürdő- és gyógyhelyeken való kezelésének központosított megszervezésével és megvalósításával az Országos Hadigondozó Hivatal, a Magyar Vöröskereszt Egyesület, valamint a hadsereg egészségügyi igazgatása foglalkozott a Magyar Balneológiái Egyesület közreműködésével. A feladat végrehajtásában csaknem valamennyi gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely részt kívánt venni. A Magyar Vöröskereszt Egyesület és a hadsereg egészségügyi igazgatása közülük tizenhetet választott ki. Ez kiegészült az Országos Hadigondozó Hivatal kilenc gyógyhelyen berendezett kórházával, így összesen huszonhat gyógyhelyen folyt központi szervezésben utókezelés.5 A Magyar Balneológiái Egyesület kimutatása szerint az Országos Hadigondozó Hivatalhoz a budapesti Császárfürdő, Tarcsafürdő, Alsótátrafüred, Korytnica, Besztercebánya, Rózsahegy, Ikervár, Alsószombatfalva és Királyhelmec tartozott. A Magyar Vöröskereszt Egyesület szintén kilenc felett rendelkezett: Pöstyén, Trencsénteplic, Félixfürdő, Hévíz, Stubnya, Margitszigeti fürdő, Szent Lukács fürdő, Tátraszéplak, Balf. A hadsereg egészségügyi igazgatása nyolc fürdőt jelölt ki gyógyításra és utókezelésre: Herkulesfürdő, Vízakna, Csízfürdő, Balatonfüred, Ránkfüred, Tátralomnic, Matlárháza, Újtátrafüred. 5 Magyar Balneológiái Értesítő, 1917, november.
