Török Róbert (szerk.): A Handlétól a Grand Caféig. Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban időszkai kiállítás (Budapest, 2018)

Tartalom

Kiállítási felvétel a céges katalógusból, 1926

43

Ferenc József császár 1914. február 11-én kelt rendeletével nemességet adományozott Mauthner Ödönnek és leszármazottainak, akik felvették a jánoshegyi előnevet. Számos kitüntetés birtokosa volt az alapító: többek között megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, és az orosz cár is kitüntette a Szent Anna-rend lovagkeresztjével. A cég a Monarchia és tartományai udvari szállítójává vált, emelett számos uralkodói udvar szállítója volt. Mauthner Ödön volt a Magyar Magkereskedők Országos Egyesületének örökös díszelnöke is.

Az 1880-as évek elején házasságot kötött a szintén pesti születésű Abeles Malvinéval. Házasságukból négy gyermek született: Pál, Alfréd, Lenke és Nina. 1907-ben bevette a cégbe két fiát is, és ezt követően társas cégként működtek tovább. Ekkor a vállalkozás központja a Rottenbiller utca 33. alatt működött, fő üzletei pedig a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Kossuth Lajos utcában voltak. Csepelen és a Budakeszi úton magtisztító telepet létesítettek, valamint több kertészetetés mintagazdaságot tartottak fent az ország különböző részein. A család a századforduló táján elhagyta az izraelita hitet, és római katolikus vallásra tért át. Kapcsolatuk azonban a legnagyobb zsidó családokkal szoros maradt. Mauthner Alfréd például a csepeli Weiss Manfréd legidősebb lányát, Elzát vette feleségül. Az első világháborút követően Mauthner Ödön a cég vezetését egyre inkább Alfrédnak adta át. Jánoshegyi Mauthner Alfréd egészen a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címig vitte, illetve hosszú időn keresztül ő töltötte be a Magyar Magkereskedők Országos Egyesületének elnöki posztját is.

Konyhakerti termények kiáliitása.

I 9N6NIKMIWHOM»n0MUMeNo HVMOllbMw

U D. F