Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)

Csapó Katalin: A Fortuha ház múzeuma és a Szent György fogadó

V E HÁZAT HÁROM KÖZÉPKORI HÁZBÓL 1686-BAN ÉP'TETTEk EGGYÉ BUDA VAROS TANÁCSA 17»'. ISIN VÁSÁROLT A MEC HOOV OTT FOGAPÓT LÉTESÍTSEN, MA|D BÉRBEADTA BEUIAN JANOS ES FELESÉGÉNEK,AKIK 178Г. BEN NYITOTTÁK MEG A FOGADÓT ÉS A KÁVEHAZAT A FORTUNA FOGADÓ, VIRÁGKORA AZ1791-ES ORSZÁGGYŰLÉS IDEJÉN KEZDŐDÖTT. MECÉNEKELTE GVADANYI JÓZSEF, SZEREPEI HOFMANSEC.C ES TÖBB NEVES VILÁGJÁRÓ KÖNYVESEN. A XIX SZ ELEJÉN MÉG BUDA LEGSZEBB FOGADÓJA, DÍSZTERMÉBEN SZINIEI,Ó­­ADÁSOKAT TARTANAK, KERTHELYISECE Л .PANORÁMA" KÖZKEDVELT. 1868;-SAN MEGSZŰNT A FOGADÓ AKIS KÁVEHÁZ MÉG NÉGY ÉVTIZEDEN ÁT MŰKÖDÖTT. AZ,1910-£S ÉVEKBEN KRÚDY GYULA, SZÉP ERNŐ KÁRPÁTI AUREL ÉS TÖBB IRO KEDVEIT HELYE A VOLT FOGADÓ HELYISÉGEIT AZ EGYETEMI NYOMDA BÉRELTE 186B-TÓl. MAJD A BUDAI KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉK. Tájékoztató múzeumi szórólapról um Vendéglátó Főigazgatósága vezetőjének kezdeményezésére. Idős szakemberek megke­resésével, vállalatok anyagi áldozatvállalásával indult a munka. A Művelődési Minisztérium múzeumi főosztályának támogatásával vé­gül 1965. október 15-én a belkereskedelmi miniszter határozatot hozott a Magyar Ven­déglátóipari Múzeum alapításáról, azzal a ki­egészítéssel, hogy azt a jövőben kereskedelmi és vendéglátóipari szakmúzeummá kell fej­leszteni. A szakma a várbeli volt Fortuna ven­dégfogadó földszinti épületrészét jelölte ki a múzeum épületének, és ezt a javaslatot a mi­nisztérium is elfogadta. Az akkori házkezelőt, a Pest-Budai Vendéglátó Vállalatot cserehelyi­séggel kárpótolták. Az első évben, 1966-ban a múzeum üzemeltetését a vendéglátó válla­latok hozzájárulásából fedezték. A beruházási költségeket a Belkereskedelmi Minisztérium viselte.2 A múzeum működési engedélyét 1965 de­cemberében adták ki. A belkereskedelmi és művelődésügyi miniszter 79/1966. (K.É.29.) Bk. M.- M.M. számú együttes utasítása a Magyar Vendéglátóipari Múzeum létesítésé­ről kimondja, hogy „fenntartásáról, fejleszté­séről és a működéséhez szükséges személyi és dologi feltételek folyamatos biztosításáról a Belkereskedelmi Minisztérium saját költségve­tésének keretében gondoskodik”. A Fortuna ut­cai ház épületének földszintjén a működéshez szükséges átalakítási munkálatokat 1966 júli­us végén fejezték be. Ekkor került sor az épü­letrész műszaki átadására is. A Fortuna utcai házban egykor fogadó és kávéház működött, így - mondhatnánk - stílusosan került ide a Vendéglátópari Múzeum és gyűjteménye. A ház és a fogadó történetéről a múzeum első évkönyvében Konrádyné Gálos Magda írt ta­nulmányt.3 „A vendéglátóipari dolgozók idősebb gene­rációjának képviselői, akik régi vágyuk betel­jesülését látták a múzeum megvalósításával, példamutató buzgalommal szedték össze em­léktárgyaikat és ajándékozták a múzeumnak, melyből sokat láthattak viszont már az első kiállításon” - írta az akkori igazgató, Borza Tibor.4 Az első kiállítás Szemelvények a ma­gyarországi vendéglátás történetéből címmel 1966. augusztus 19-én nyílt meg. A boltíves földszinti termekben berendezett kiállítás 2 Borza Tibor: A Magyar Vendéglátóipari Múzeum megalapítása. In: Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve 1982. Budapest, MKVM. 1982.15. 3 Konrádyné Gálos Magda: A budavári Fortuna fogadó. In: Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve 1970. Budapest, MKVM. 1970.117-135. 4 Borza Tibor: A Magyar Vendéglátóipari Múzeum megalapítása. In: Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve 1982. Budapest, MKVM. 1982. 16. 22

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom