Kulich Julianna - Török Róbert: „A jó kalmár a világ jótevője”. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből. Kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője (Budapest, 2016)

Tartalom

53 Az alapító halála után özvegye és sógora, Koob Géza vette át az örök­séget. A második fiú utód, Stühmer Géza, 1909-re az állami támoga­tásnak köszönhetően modernizálta a gyárat és új piacok kialakításán gondolkodott. Ekkor született meg a fiókhálózat kialakításának gon­dolata, amely egyben a közvetítő kereskedelem kikapcsolását jelentette. A nagy fiókosítási program 1912-ben kezdődött el. Ezt megelőzően is volt két boltjuk, az egyik a gyárépületben, a másik a Kecskeméti ut­cában működött. A következő üzletet a Margit körúton nyitották és vidékre is terjeszkedtek. Stühmer Géza a jó üzlet reményében megvásá­rolta a Debreceni Gőzcukorkagyárat. 1926-ban új központi üzemet és irodaházat épített a Szentkirályi utcában. 1928-ban részvénytársasággá alakultak, ekkor a legnagyobb csokoládégyárnak számítottak. Az 1930­as évek végén 63 fiókja és 150 lerakata volt a cégnek, még Párizsban is nyitottak egy fióküzletet. A kaposvári Stühmer üzlet egykori berende­zése műemléki védettség alatt ma is látható eredeti helyén. A szépen berendezett, modern, ízléses üzleteket hamar megkedvelték a vásárlók. Desszerteket, cukorkákat és táblás csokoládékat árultak, melyek díszes csomagolását neves iparművészek (Mallász Gitta, Jeges Ernő, Lukáts Kató, Szirmai Ili) tervezték. A Stühmer Zizi márka, valamint a Stühmer Tibi csokoládé még ma is őrzi az egykori cég emlékét. Az 1930-as évek­◆‍ Cukorkás árudoboz, 1930-as évek ◆‍ Hadzsi Olga: Stühmer Frigyesné Koób Etelka portréja, 1937

Next

/
Oldalképek
Tartalom