Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Kerekes Amália - Teller Katalin: Bretliművészet és népművelés. A tömegkultúra értelmezései az első világháborús budapesti tárcairodalomban
196 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK vizmus, a szociális érzékenység és az előrelátás között: 1916 őszén, amikor az első nagy erdélyi menekülthullám eléri a fővárost, Szép a Margit-sziget pihenést szolgáló megnyitásával, ingyenes színházi belépőkkel és könyvek adományozásával álmodja meg - meglehetősen szentimentálisán - a menekültek emberséges fogadását.12 Elképzelése annyiban előremutató, hogy a Pesti Hírlap tudósítása szerint a sziget pihenést biztosító zöldfelületeiért állt ki 1918 januárjában az Országos Magyar Kertészeti Egyesület is, amely a közparkként való működtetés érdekében visszafogná a terület beépítését.13 Az említett ünnepségek sajtóbeli fogadtatásából kirajzolódó kusza mintázat ismétlődik a legkülönbözőbb könyvadományozási akciókban is, jóllehet az egyes kezdeményezések arculatában bizonyos súlypontok jobban kivehetők. К Magyar Könyvtár 1916-ban induló, német példát követő olcsó sorozata, amelyet a Pesti Hírlap haditudósítójaként, majd kabarészkeccsek szerzőjeként is működő újságíró, Radó Antal szerkesztett, és amelyet a hivatalos közoktatásügyi szemleként megjelenő Néptanítók Lapja ugyanúgy hirdetett,14 mint a liberális Pesti Napló,15 a konzervatív Budapesti Hírlap16 vagy a szintén konzervatív családi hetilap Vasárnapi Újság,17 roppant vegyes, „unaloműző és kedvderítő nemes szórakozásról”18 gondoskodó olvasmányfelvágottat tálalt a frontkatonáknak. Vagyis a sorozat mintegy a mindenféle ízlés kiszolgálására való szakosodást választotta programjául: Gorkij, Flaubert és Ignotus „drámai” írásai mellett választani lehetett Conan Doyle és Рое bűnügyi történeteiből, Jókai, Mikszáth és Móricz „magyar életképeiből”, illetve ismeretterjesztő, de vélhetően kellő propagandaanyaggal dúsított „háborús irodalomból” is. A nagy ívű könyvadományozási programok terén azonban már 1914-ben elöl járt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, jóllehet a Tanács, amely „az ország területén közel másfélezer közművelődési-, nép- és vándorkönyvtárat létesített”,19 a valószínűsíthetően raktáron maradt tízezer kötetnyi Mikszáth-kiadás nemes szórakoztatás céljából való átadásával meglehetősen egysíkú anyaggal dolgozott a Magyar Könyvtár sorozatához képest. Ezzel szemben mintha éppen az antiavantgárd jegyében született volna az a kezdeményezés, amely a háború után látta elérkezettnek az időt, hogy könyvsorozat formájában művelje olvasótáborát. A honvédség ilyen irányú igyekezetéből ugyanis már csak 12 Vö. Sz. E. [Szép Ernő]: Az ő kedvükért. Az Est, 1916. szeptember 3. 9. 13 Vö. NN: A Margitsziget rendeltetése. Pesti Hírlap, 1918. január 4. 10. 14 Vö. egész oldalas hirdetés, Néptanítók Lapja, 1916. január 6. 29. 15 Vö. NN: Magyar könyvtár. Pesti Napló, 1916. december 24. 27. 16 Vö. NN: Magyar Könyvtár. Budapesti Hírlap, 1916. december 24. 16. 17 Vö. hirdetés, Vasárnapi Újság, 1916. április 9.237. 18 Egész oldalas hirdetés, Néptanítók Lapja, 1916. január 6. 29. 19 NN: Népkönyvtáraink és a háború. Magyar Könyvszemle, 1914. 356.
