Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Diószegi György Antal: Manno Miltiadesz: élsportoló, huszártiszt és művész

DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL: MANNO MILTIADESZ: ÉLSPORTOLÓ, HUSZÁRTISZT ÉS MŰVÉSZ

Malaky Mihály 1922-ben a Magyar Labdarúgó Szövetségben tevékenykedett.19 Trianon után a pesti görög egyházközség jelentősebb tagjai voltak Malaky Mihály és Malaky György, Manno Leonidasz és Manno Miltiadesz, valamint Lyka Emil, Lyka Miklós és Lyka István. Malaky Mihály sportvezetőként három olimpián vett részt. 1927-ben megfogalmazott gondolatai máig érvényesek: „Csak olyan profi csapatnak van jövője, amely saját pályával rendelkezik, lehetőleg egy város vagy városrész lokálpatriotizmusában gyökerezik, és gazdaságilag azt a kipróbált elvet követi, hogy addig nyújtózik, amíg a takaró ér.”20 A játékosok fejlődésének időt és teret adó sportvezetői magatartás jegyében fontos felidézni Malaky Mihály 1906 februárjában elhangzott mondatát: „Minden gyümölcsnek érnie kell!”21

Temetésén Stankovits Szilárd (1883-1938)22 is jelen volt, szintén a Petőfi téri görög egyházközség egyik tagja, aki igen komoly szerepet töltött be a korabeli nemzetközi sportéletben.

Manno Miltiadesz a Trianon utáni magyar-görög kereskedelmi kapcsolatokat újjáteremtő pesti görög egyházközség megbecsült és tisztelt tagjaként tevékenykedett. Élete utolsó éveiben tartalékos századosi rendfokozatban honvédségi sportintézeti főtanárként dolgozott a M. kir. „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézetben és a Ludovika Akadémián.

19 Magyar Távirati Iroda. Napi hírek. Napi tudósítások. 1922. szeptember 21.

20 András Krisztina: Üzleti elemek a sportban, a labdarúgás példáján. Doktori értekezés. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástani Doktori Program. Budapest, 2003.8.

21 Foci Történelem: Ferencváros. Zöld-fehér gólkirályok. 2. rész. focitortenelem.blogspot.com/..,/ferencvaros-zold-feher-golkiralyok-2.html (a letöltés időpontja: 2015. január 12.).

22 A Kozaniból származó görög Stankovits/Sztankovics család több magyar városban is jelen volt (például Kévén, a Csepel-szigeten, Tokajban, Kisújszálláson, Egerben, Gyöngyösön, Pesten). Stankovits Szilárd jelentős szerepet játszott a Magyar Atlétikai Szövetség megalapításában: 1897-től titkára, 1911-től alelnöke, 1919-1938 között pedig az elnöke volt. A testgyakorlás kézikönyve elemi és polgári iskolák számára. Tanítók és szülők használatára (Budapest, 1913) címet viselő könyve a korabeli ifjúság testedzését szolgáló, jelentős szakmai mű volt. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség megszervezésében is részt vett: a vezetőség tagja volt 1913 és 1938 között. Az Európai Atlétikai Szövetség jogelődje 1934-ben Budapesten alakult meg, mint Európai Bizottság; első elnöke Stankovits Szilárd volt. A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) „Veterán” jelvényének egyik birtokosa volt Stankovits Szilárd: munkatársaival kiemelkedő szakmai szerepet vállaltak az 1934-ben az olaszok által Torinóban megrendezett I. Európa-bajnokság létrejöttében. Az olimpiai mozgalomban is fontos szerepet vállalt: az 1904. január 15-én megalakult „Magyar Olympiai Bizottság” elnöke gróf Széchenyi Imre, titkára pedig Stankovits lett. Az MTI 1936. szeptember 26-án megjelentetett híradása szerint magyar királyi kormányfőtanácsosként volt az olimpiai válogatóbizottság elnöke. A pesti görög egyházközség választmányi tagja, Stankovics Szilárd 1938. szeptember 24-én hunyt el. A Magyar Országos Tudósító 1938. október 12-én arról adott hírt, hogy Budapest törvényhatósági bizottságának közgyűlésén a főpolgármester megemlékezett személyéről. A megemlékezés szerint „tizennégy évi példaadó hűséggel szolgálta a főváros közigazgatását, előbb mint polgármesteri titkár, később mint tanácsnok. [...] Társadalmi téren mint a Magyar Athlétikai Szövetség egyik alapítója, titkára, később elnöke mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban hosszú éveken át volt a testnevelés ügyének lelkes zászlóvivője.”