Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)
Márka és reklámtörténet, csomagolás a hűtőiparban
A cég reklám- és csomagolástörténetére Farkas Pál beszerzési vezető és Solymosi Xénia grafikusművész emlékezik vissza: FARKAS PÁL, csomagolóanyag-beszerző 1970-ben kerültem a Magyar Hűtőipari Vállalathoz. A MIRELITÉ Csepel a vállalat része volt. 1-2 hónappal a főiskola befejezése után kerültem oda, a termelési osztályra. Akkor az osztályvezető Botár Lászlóné, a főtechnológus Surányi Anikó volt, technológusként ott dolgozott Nagyné Bácsi Hajnalka és én. Ez az osztály az egész hűtőipar termelését volt hivatott összefogni. Később munkánk kibővült a csomagolóanyagok kezelésével. Ezt tíz évvel később én vettem át Kővári Laci bácsitól. Elég nagy feladat volt, de Laci bácsi nagyon jól végezte, mind a 10 gyárnak a csomagolóanyag-ellátását ő intézte. Látni kell az akkori viszonyokat: bizonyos importok esetén 4-6-8 hónapos előre gondolkodás kellett, ami elég szokatlan a mai világban. Rengeteg csomagolóanyag készült, különböző bizottságokkal, új termék bizottsággal, esztétikai bizottsággal. Először Laci bácsinak, később nekem lett a feladatom, hogy ezekből kiszűrje a lényeges információkat, hogy valami elfogadható csomagolóanyag készülhessen. Persze túl sok ember ízlésének kellett megfelelni. De itt nem babra ment a játék, egy dobozrendelés 1 millió darabot jelentett, nem nagyon lehetett tehát mellényúlni. El is mondhatom, hogy nem nyúltunk mellé gyakorlatilag soha. Mert a csomagolóanyagnak két helye van: egyik a megrendelő, másik a kuka, nincs harmadik alternatíva. Én feleltem az ellátásért és a gyártatásért. Ezen kívül voltak fejlesztő emberek, és voltak, akik az esztétikai kialakításért feleltek. A legismertebb tervezőnk Solymosi Xénia volt. Nem volt egyszerű feladat, mert annyi ember elvárásainak kellett megfelelni, pedig azok az emberek nem mindig voltak ízlésben és gazdasági kérdésekben hitelesek. Műszaki kérdésekben sok kompromisszumot nem lehetett kötni, mert a gépek és a berendezések megkívántak egy bizonyos anyagminőséget. Ez nem volt egyszerű Magyarországon. Biztosan mindenki emlékszik a tejes zacskó okozta kellemetlenségekre, amikor mindenütt folyt a tej. Ez egy tipikus műszaki probléma volt. Ilye-Papír-karton csomagolású késztermékek, 1970-es évek .HIDEGET MELEG SZÍVVEL' 82 70 ÉVES A MIRELITÉ
