Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)
A Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai és üzemei
Mint láttuk, az igazi sikert az 1970-es évek hozták meg a hűtőipar számára. Nagy szériás, gyorsfagyasztott-termék-gyártó vonalakat állítottak üzembe, gépesítették a húsos ételeket előállító sorokat is. Új technológiai és szabadalmaztatott eljárások alakultak ki a lakosság ellátása, a korszerű táplálkozás és étkezés kialakítása érdekében. A hűtőipar gyorsfagyasztott élelmiszereket gyártott és tárolt, exportált és importált, liofilizált élelmiszereket gyártott, mindemellett hús-, vad-, baromfi- és tejtermékeket bértárolt. A Magyar Hűtőipari Vállalat mellett az ipari, mezőgazdasági és konzervipari üzemek területein egy másodlagos hűtőipar is kialakult, de vendéglátó vállalatok is üzemeltettek hűtó'házakat, készítettek gyorsfagyasztott készételeket. 1984-re évi 96 ezer tonna lett a hűtőipari termékek mennyisége, s az egy főre jutó gyorsfagyasztott ételek fogyasztása elérte az évi 6 kilogrammot. A vásárlók is egyre elégedettebbek lettek, ahogyan egy 1986-ban megjelent cikk is bizonyítja: Gyakorló háziasszonyként egy nagycsalád mindennapi ellátásáról kell gondoskodnom, s munkám megkönnyítésére gyakran vásárolok MIRELITÉ készítményeket - írja Tevesz Ferencné fővárosi olvasónk. - Legutóbb kellemetlen meglepetés ért egy új tésztaféleséggel (összeragadt); meg is írtam a panaszolna! a gyártónak a Magyar 1 lűtöipari Vállalatnak. Őszintén szólva nemigen számítottam gyors reagálásra, de ismét - ezúttal kellemes - meglepetésben volt részem. Nemcsak elismerték a panaszom jogosságát, hanem dupla mennyiségű MIRELITÉ áruval kárpótoltak. IS épszabadság, 1986. október 23. így van rendjén! 1988-ban a hűtőipar egyes üzemei önálló vállalatokká alakultak. Az önálló vállalatok egyidejűleg megalapították a MIRELITÉ Külkereskedelmi Közös Vállalatot, hiszen termelésük 50 százaléka exportra ment. Ez a vállalat később részvénytársasággá alakult, a privatizáció után pedig nem volt értelme további működésének. A budapesti Tóth Kálmán utcai üzemet 1988-ban egyesítették a csepeli gyárral, és a két üzem Duna Hűtőipari Vállalat néven működött tovább. Ez később átalakult MIRELITÉ Budapest Hűtőipari Részvénytársasággá, és ebben a formában a 2000-es évek végéig működött. 1990-ben a vállalat részeként megépült az első hazai -25°C-os magasraktár és a vállalat irodaháza, 1995-ben felépítettek egy pizzagyárat, a IX. kerületi Haller úton pedig egy MIRELITÉ Áruházat is nyitottak. Ez az utódcég azonban nem ért meg nagy kort az új kapitalista érában. Hamar veszteségessé vált, holott részben állami, részben külföldi tulajdonban volt. Csepel kivált a cégből, s végül felszámolták az egészet. A csepeli üzemet részben, a budapesti Tóth Kálmán utcai hűtőházat, az egykori központot teljes egészében lebontották. Az 1980-as évek elején a tizedik üzem után egy tizenegyediket is létrehoztak, ez volt a Pest Megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság üzeme Albertirsán. Mára ez a vállalkozás MIRELITÉ MIRSA Zrt. néven a magyar hűtőipar vezető cége. A rendszerváltozás után megváltoztak a feltételek. Mint láttuk, néhány gyár túlélte a privatizációt és az azt követő évtizedeket. Mások tönkrementek, vagy megváltozott feltételekkel, kisüzemként üzemelnek tovább. Többük azonban ma is virágzóan fejlődik. A MIRELITÉ márka a 2000-es évek elején megújulva visszatért, s több egykori üzemet (Miskolc, Albertirsa) magában foglalva azóta is töretlenül fejlődik. A kései utód történetét egy következő fejezetben ismertetjük. De előbb még egy kicsit nosztalgiázunk: ismerkedjünk meg az eddig ismertetett korszakban keletkezett MIRELITE-es fagyos humorral! ,HIDEGET MELEG SZÍVVEL’ 60 70 ÉVES A MIRELITÉ
