Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Konrádyné Gálos Magda: Képek a budapesti szállodák életéből a város-egyesítés korszakában

5. kép. A Tigrishez címzett szálloda tése ismét emelte forgalmát. Ekkor az épület pompás külsejét még nem változtatták meg. A későbbi megújítások eltorzították. A ház még ma is áll (a Nádor utca és a Mérleg utca sarkán), a tigris még ott nyújtózkodik a kapu fölött, de építője nem ismerne rá alkotása hajdani nemes vonalaira. * A Lánchíd forgalma hívta életre az István főherceg Szállót. Zitterbarth Mátyás építette 1846-ban, a Honderű dicsérő szavakkal jelzi nyitását. Az Európa szállótól csak egy utca választotta el. Az Akadémia utcának dísze lett. A szabadságharc idején itt szállt meg átutazóban Bem apó, Klapka tábornok, majd Kossuth Lajos édesanyja. A városegyesítés megnövekedett forgalma, a híd vonzásköre biztosította jó üzletmenetét. Fénykora azonban később következett be, amikor Gundel János lett tulajdonosa. Akkor létesítette a híres Mikszáth szobát, ahol az író végnélküli beszélgetések közepette töltötte estéit. Beszterce ostromának, a Különös házasságnak magva az itt hallott históriák alapján született meg. De áldoztak a gyomor örömeinek is, a gazda, a szakácsművészet mestere, még ma is egyedülálló különlegességeket kreált kedvelt vendégének Mikszáthnak és az őt körülvevő íróknak, politikusoknak (mint amilyen például a palócleves). Néha Jókai Mór is ide-ide látogatott. Az épület ma is áll, de a szálló már 1904-ben megszűnt: „fölkerekedik a Mikszáth szoba is és elmegy a mulandóságba" — olvassuk. * 168