Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Konrádyné Gálos Magda: Képek a budapesti szállodák életéből a város-egyesítés korszakában

Falaihoz sok történelmi, irodalmi emlék is tapadt, sok érdekes beszélgetést, vitát hallott. Szállása volt ifjúkorában Vörösmartynak (Riedl Frigyes életrajza szerint). Lakta Wesselényi Miklós. Táncsics Mihály pedig Kossuth Lajossal folytatott itt hosszú megbeszélést. Első felvidéki útja előtt Petőfi Sándor a Vadászkürtben lakomán búcsúzott barátaitól, s itt írta Azokhoz az én jó pesti pajtásaimhoz című versében: „A bút kiürült poharakkal Kegyetlenül üssük agyon... "

2

2 „Télen a Vadászkürtben volt az írói céhtanya."

2

3 De sok állandó lakója is volt. Szerettek a virágos tetőkertjén vagy udvarán mélázni. „Éjszakai Kishíd utca — a bal oldali házsorba észrevétlenül beolvadó Vadászkürt, nyári udvarán fák, bokrok, szökőkút, lampionok.. ,"

2

4 ilyen hangulatos volt, amikor Kemény Zsigmondnak adott otthont. Az író, naplója tanúsága szerint, már a szabadságharc előtt is lakta

2

5 — s utána évekig. A Vadászkürt étterme, mely már a század derekán gourmetek ízlésének megfelelő választékkal szolgált (csak hors d'oeuvre-t tizenkilencet, s közel negyven húsételt kínált),

2

6 a városegyesítés idején még színvonalasabb ételremekeket vonultatott fel. Muzsikája, prímásai híresek voltak. Ebben a korban idejárt Justh Zsigmond regényíró társaival, az öreg Radies Bélát hallgatni, „aki lehetetlen, hogy 3. kép. Szálloda a Vadászkürthöz 165