Tűzoltó Múzeum 50 éves jubileumi évkönyve 6. 2005 (Budapest, 2005)

Minárovics János: Tűzoltó-technikatörténeti értékeink megóvása

A „Kis Rába Nálunk egyetlen példány vészelte át az idők viharát. Ezt először a Tűzoltó Múzeum maga kezdte el rendbe tenni. Amikor 1964-ben Tarján Rezső Tűzoltó alezredes okleveles gépészmérnökkel megírtuk „A vízipuskától a centrifugál szivattyúig" című könyvet, akkor döbbentünk rá arra, hogy az a rozsdás roncs, ami Sashalmon a gyerekek játékszere, milyen érték! Még szerencse volt, hogy a gyerekek homokkal töltötték meg a motor hengereit, mert így nem rozsdásodtak be. Tóth Elemér tű. ftörm., akkori gondnokunk vette pártfogásba és kezdte el javítását, amit azután a Központi Javítóműhelyünk folytatott. Végül most ismét eredeti színeiben, csillogó réz lámpáival nyújt „szívmelengető látványt". Kiemelt feladatunk Meg kell említeni azt is, hogy amikor megszűnt a magyar gépjárműfecskendő gyártás, akkor feladatként jelentkezett a Tűzoltó Múzeum számára az, hogy jellegzetes gyártmányaink egy-egy példányát, a MAVAG 1000-es tartályost, a Csepel D-350-est, 352-est, a 420-ast, majd az 1959-ben Jordán Károly tervezte karosszériával gyártott D-710-est, meg kell őriznünk.