Tűzoltó Múzeum 50 éves jubileumi évkönyve 6. 2005 (Budapest, 2005)

Minárovics János: Tűzoltó-technikatörténeti értékeink megóvása

fecskendőről is megemlékeztek. írják, hogy azon még a festés is eredeti. Ezután a fővárosi tűzoltóság részére 1913-ban az ulmi Magirus gyárnál rendelt 3 darab 30 méteres mechanikus tolólétra megmaradt egyetlen példányát mutatták be. Ez azért nevezetes, mert a létra felállításához és kihúzásához benzinmotor hajtotta Siemens-Schuckert gyártmányú dynamó szolgáltatja az áramot. Austro Daimler létra 1913-ból A szer Austro Daimler motorja 1200 fordulatnál 60 fékezett lóerőt ad le. Szivattyúja 360 liter/perces. A jobb kormányos jármű óránként 50 kilométer maximális sebességgel vonulhatott tömörgumis kerekein. 1916-ban ennek az elejére is felszerelték az akkor rendszeresített forgatható és megvilágítható óriási irányjelző nyilat. Az 1950-es években ez a létra Debrecenben még vonult a tűzesetekhez. (Először a Központi Javítóműhely újította fel 1970-ben annyira, hogy gépjárműként üzemeltethettük.) A „Kis Rába" A győri Rába gyár 1913-ban a Posta rendelésére 1.5 tonnás könnyű teherautó szerkesztésébe kezdett, de csak a háború befejezése után, 1920-ban indult meg a gyártás. Mivel a Posta visszalépett, 15 darabot 800 literes tartállyal és TeudloffDittrich centrifugális szivattyúval ellátva tűzoltószerkocsiként bolgár városok (Szófia 2, Filippopol, Ruszcsuk, Plevna l-l), illetve magyar vidéki városok (Győr, Pápa, Szeged, Csepel, Debrecen) állítottak üzembe. Megbízhatóságukra és üzemi teljesítményükre jellemző, hogy a gyár saját tűzoltóságának „Kis Rábája" a Fluvia hajógyár uszályhajójának léksérülés folytán szükségessé vált kiszivattyúzásánál 48 órán át - állandóan maximális teljesítményű üzemmel - dolgozott. A szer néhány műszaki adata: 4 henger, teljesítmény 24 LE., menetsebesség 45 km/óra.