Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Vissi Zsuzsanna: Esztergom város tűzrendészetének története

nak megismertetését és betartását a lakossággal. így például negyedévenként fel kellett olvasni azt a céhek gyűlésein. Mégis 1821-ben azt jelentette a városkapitány, hogy a „regulákat" a céhekkel nem közölték, sok céh semmit sem tudott a rendtartás létezéséről.

21 Ezért 1834ben újra foglalkozni kezdtek az üggyel, s Heiischer József tanácsossal és Menyhárt István főjegyzővel az élen bizottságot választottak a megfelelő módszerek kidolgozására. A bizottság működéséről további adataink nincsenek, de tudjuk, hogy ebben a korban az újonnan felvett polgárnak a szokásos taksa lefizetése mellett be kellett mutatni bőrkannáját is, amelyet később házánál tartott. A harmincas években ehelyett már inkább 10 forintot fizettettek az új polgárral.

22 Két jellemző tűzeset a reformkorból azt mutatja, hogy a polgárok rendkívül óvatlanok voltak: „Pfan Rosina, Hauck Ferentz Vörös Ökör fogadósnak szolgálója, f. hónap 17-én estvéli 8 óra tájban a nevezett fogadósnak háló szobáját erősen befűtvén, a kálhához közel helyheztetett nyoszolyán fekvő dunnának az egyik csücske a nagy melegségtül meggyúlt, mellyet a leányzó, midőn a korcsmáros gyermekeit hallásra felvezette volna, észre vévén, tüzet kiáltott, melyre nagy lárma történvén, a tűz azonnal elojtattott, - minthogy pedig ezen történet kiváltképpen a korcsmáros vigyázatlanságának, és annak, hogy a nyoszolát a kálhához közel helyheztette tulajdoníttathatna, de annál fogva is, minthogy a korcsmárosnak épülettyeinek felső része többnyire fábul lévén alkotva, nem kevés veszedelmére a városnak szolgálhatott volna, ötet fenyítésre méltónak vélem, melyet hivatalosan jelentvén, szokott tisztelettel maradok: Pinke István kapitány." Pifkó József viszont tilalom ellenérc háznál csépelte ki gabonáját, s tűz keletkezett, amelynek elfojtása után a helyszínen pipázásra utaló nyomokat láttak, ezért Pifkót megbüntették.

23 Mint a fenti adatok bizonyítják, a XVIII. században és a reformkorban a tűzvédelem az adott feltételek között nem tudott hatásossá kifejlődni, s ezért nem szolgálhatta kellő mértékben a lakosság élet- és vagyonbiztonságát. A forradalom és a szabadságharc következtében létrejövő új társadalmi-politikai rendszerben, a megváltozott anyagi feltételek között érlelődött meg az új forma.