Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XIII) 2005 (Budapest, 2005)

Hegyi Ibolya: Szövött történetek

Öt érdem kísérőkkel A lineáris típusba sorolható kárpitok a mítoszokat és legendákat keskeny, tekercshez hasonló formában mondják el. Az események sorban egymás után követik egymást, és ezért a néző számára is világosan kiolvashatóak. Ebbe a típusba tartozik például a Bayeux-i kárpit, és a Jean Boudolf által tervezett Apokalipszis sorozat is. A második típusú nemlineáris elbeszélő kárpitok esetében - ilyen például a Zamorai Katedrális Múzeumában találhatód trójai háború története című tizenegy részből álló sorozat is a karakterek és események „robbanásszerűen", azaz egy időpontban és egy helyen vannak ábrázolva. A trójai háború története című sorozat programjához a tervező, Coetivy Mester, Benoit de Sainte-Maure Trója regényét és Guido délie Colonne latin nyelvű História című művét használta fel. A sorozatot - melynek felső részén francia, alul latin versek olvashatóak - 1465 körül Németalföldön, valószínűleg Tournaiban szőtték. A Troilus, Achilles és Paris halálát ábrázoló kárpit kompozíciója öt fő- és hat mellékjelenetre van osztva. A központban Apollo temploma áll. Néhány szereplőt szövött felirat jelöl. A bal fölső sarokban Achilles éppen lefejezi Troilust. Közvetlen alatta Telamon megmenti Agamein nont Philimenistől, miközben Antilochus lándzsájával veti ki a nyeregből Brunnus de Gemellest. A bal alsó sarokban Troilus fej nélküli testét kötik Achilles lovának farkához. Merion király megtámadja Achillest, hogy megakadályozza Troilus további megszégyenítését. Achilles lova előtt egy görög katona épp egy turbánt viselő trójait öl meg. Merion király fölött látható Menelaus és Paris csatája, amelyben Agamemnont megtámadja Philimenis. Achillest Paris nyilai ölik meg. A csata a falikárpit utolsó harmadán is folytatódik: Aiax megöli Parist, miután ő is meghal. A feliratok azt is elmondják, hogy Achillest Hecuba csalta a templomba, aki meg akarta bosszulni fia, Troilus halálát. A cselekmény kiolvasásánál azonban akár felülről lefelé, akár a központi eseménytől indulva haladunk, az elbeszélés filmszerű struktúrájából mégsem kapunk segítséget arra vonatkozólag, hogy mi milyen sorrendben történt. Az ikonografikus falikárpitok az előző két ábrázolási módtól két dologban különböznek: nem egy adott szövegen alapulnak; és nem elbeszélők. A karakterek ikonszerűek; s e kárpitokon nincsenek időrendbe állítható cselekvések sem. E kárpitok célja ugyanis az volt, hogy a megrendelő személyének gazdagságát és hatalmát reprezentálják. Ilyen falikárpit például az Ot érdem kísérőkkel - Hősök címen is ismert, s New Yorkban a Cloistersben látható -, amelynek elbeszélő tartalma egy, a trójai háborúból ismert szimbolikus központi figurában, Hector király alakjában koncentrálódik. A király udvaroncokkal van körülvéve, akik egy felirat segítségével közlik a nézővel, hogy Hector pogány hős.