Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése
4.2 A textilipar szocialista átszervezése A kormány a textilgyárak állami tulajdonba vételét két lépésben valósította meg. 1948. márciusában a 100-nál több, 1949. végén a 10nél több munkást foglalkoztató és az idegen tulajdonban lévő üzemeket vette állami tulajdonba. Felállította a Textilipari Igazgatóságot. Ez több szakági központot szervezett, amelyek egy évig felügyeletet gyakoroltak a hozzájuk tartozó üzemekre. A központoktól az irányitást a Könnyűipari Minisztérium főosztályai vették át. Ezekre hárult az a feladat, hogy a népgazdaság egyetemes érdekeinek megfelelő irányban és mértékben fejlesszék a textilipari ágazatokat, ök felbontották az állami tervet és meghatározták az egyes üzemeknek a három-, majd az ötéves tervidőszakokban teljesítendő feladatait, a termelő munka fő műszaki és gazdasági mutatóit, a fejlesztés irányát és arányát. Több üzemet egy vállalattá egyesitettek és racionalizálták a gyártást azonos tipusu gépállomány kialakításával. Egy-egy fonodához meghatározott profilú szövödéket, ezekhez kikészitő üzemet kapcsoltak. A nagytömegű, profilozott termeléssel, a szocialista tervgazdálkodás előnyeit érvényesítették. Többszöri átszervezés után végül 1963-ban 42 vállalatban tömörítették a 187 textilipari üzemet: 13 pamutipari, 1 rostkikészitő, l-l len-, kender- és jutaipari, 7 gyapjuipari, 1 selyemipari, 7 rövidáruipari és 10 kötő-hurkolóipari vállalatban. Ezenkivül ÍO ruhaipari vállalat 280 iparteleppel rendelkezett. 1968-ban uj gazdaságirányítási rendszert vezettek be, amely nagyfokú önállóságot biztosított a vállalatok és az üzemek vezetői számára, de egyúttal rájuk háritotta a teljes felelősséget a gyártás színvonaláért és gazdasági eredményéért. 4.3 A vállalatok gépállományának fejlődése és a textiltechnológia korszerűsítése A géppark fejlesztésének elsődleges célkitűzése a kapacitásbeli aránytalanságok megszüntetése volt. E szempont alapján végrehajtott fejlesztés jellemző adatait a 9. táblázat szemlélteti. x A 9-17. táblázatokat a Könnyűipari Adattár, KSH, Budapest, 1972. I. és II. kötet adatai alapján állitottuk össze.
