Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

II. Színháztörténet - Dömötör Tekla: Drámai műfajok hazánkban a XVI. században

stb. Balassa Bálint pedig igy ajánlja pásztorjátékát: "Akarnám azért ez komédia szerzést uj forma gyanánt elővenni." Ezek a kérdések olyan világosak, hogy további magyarázat­ra nem is szorulnak. A XVI. század közepétől a magyar szerzők tisztában voltak a komédia és tragédia külföldön is használa­tos értelmezésével, a latin műszavakat vagy megtartották, vagy pedig megkísérelték azokat magyarul visszaadni. Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban a XV. század végi, XVI. század eleji késői magyarnyelvű egyházi kódexirodalom párbeszédes formájú müveinél.Ezek értelmezése sok vitára adott alkalmat. Itt ugyanis olyan műfajokról van szó, amelyeket kül­földön is néha előadásra szántak, máskor azonban a párbeszédes forma, a dialógus, irodalmi konvenció csupán. Horváth János Irodalmi nyelvűnk kezdetei cimü tanulmányában igy ir ezekről a müvekről: "A skolasztikának kedvelt okfejtési formája a sorozatosan felhalmozott pro ós kontra /"vélekedésök", "okosságok"/ szem­beállítása, mintegy vitatkozás módjára. Ha az ellenkező állás­pontokat a maguk nevében szóló személyek képviselik, vagy a szembeállított tételek, absztrakciók allegorikus személyekké önállósulnak, a disputa /altercatio, konfliktus: "vetélködés"/ áll elő, melynek mindenkori külső formája a dialógus. Az érvek szembeállításával való okoskodás egyik jeles képviselőjét is­mertük meg az apostolok méltóságáról szóló Könyvecsé ben. de számos prédikációban, tanitásban ugyanazt találjuk. A nem vi­tatkozó, csak személyeket mintegy katekizálva elkülönítő dia­lógus szép példája a Nagyszombati-kódex Suso-féle tanítása a teljes bölcseségről /Sapientia és Discipulus párbeszéde/. Ide vonhatók a közbenjáró Mária esedezései Krisztusnál, Krisztus feleleteivel. A vitatkozó dialógusnak, tehát disputának számos példáját találjuk a legendákban /pogány és keresztyén állás­pont párbajai/, legnagyobb arányút a verses K atalin-legend á­ban, drámai jelenetezésüt a Sándor-kódex Hrosuitha-foriitásá­175

Next

/
Oldalképek
Tartalom