Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - Krónika másfél év magyar szinhá-zi bemutatóiról

2. Magyar darabok reprize! a budapesti éa vidéki színházakban A budapesti szinházak magyar reprizei közül kiemelkedett Bródy Sándorna

k, a magyar kritikai realista drámaírás nagy mesterének Mediku

s o. drámája a Madách Színházban /1959 ápr.18/. Ádám Ottó, a rendező jól találta el a mü alaphangját, ogyszerre hangsúlyozta a nyomorban virágzó álmokat és tiszta vágyakat és a groteszk, iróniával szemlélhető kisebb-üagyobb "élethazugságokat". Különösen az I. felvonás csodálatos realitással ábrázolt, párizsi tömegtanyákra emlékeztető és mégis hamisítatlanul pesti és századeleji diákszállásának atmoszférája sikerült kiválóan. A szereplőgárdából kiemelkedett Gábor Miklós dacos, szenvedélyes Jánosa, Vass Éva bájos, a romantikus csapdákat elkerülő Rizája, Rubin dr. megformálója, Pécsi Sándor, aki éreztetni tudta, hogy a beteg, megfáradt orvos, aki meg akarja vásárolni a fiatal medikust, maga is a társadalom áldozata, valamint Majdnak, a zsidó medikusnak epizódszerepében a fiatal Gyenge Árpád. A századeleji magyar drámaírás egy jelentős alkotását vitte szinre az ősbemutató 50. évfordulóján a Magyar Néphadsereg Színháza 1959 október 9-ón: Földes Imre Hivatalnok ura

k cimü drámáját. A maga korában igen bátor tettnek számitó darab napjainkra sokat vesztett már hatásából, elsősorban azért, mert a néző nem tud együttérezni a főhőssel i ugy érzi, sorsáról legalább annyira önmaga tehet, mint a társadalom. Kazimlr Károly a műnek nagyon is megfelelő századeleji, a naturalizmushoz közelálló stilusban rendezte a drámát, ugyanakkor kiemelve azokat a vonásait, amelyek a mai nézőhöz közelhozhatják. A szereplők közül kiemelkedett Róth bácsi hálás szerepében Szabó Ernő mély ós póztalan játékával, valamint Tábori Nóra, aki Barnáné csacska, könnyelmű figuráját hitelesen növesztette fel órott, feielős3égtudatos asszonnyá. - 217 - i