Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Cenner Mihály: Kelemen László és az első magyar színtársulat emlékei

és unokái. Csak unokahúga Bulyovszkyné Szilágyi Lilla hiányzott, aki az ausztriai Gmundenből mentette ki magát, és nagyobb összeget küldött a helybeli szegények javára. A Kelemen László Emlékünnepség fővédnöke Hollósy Kornélia, az európai hírű operaénekesnő és férje, Lonovics József csanádi főispán volt. Csanádpalotán már háziasszonyként fogadta a vendégeket, mint a korabeli újságok írták, az érkező művésznőket kollegiális csókkal üdvözölte. Kelemen László sírjára a síremléket vörös márványból a család állíttatta, s azt 1888. szeptember 8-án áldották meg. A síremlék táblájának vésete: „Itt nyugszik Kelemen László ügyvéd, színműíró, az első magyar színigazgató, kántor-tanító, 1760-1814. A sírkövet felállították leánya Veronika és unokái". - Mind az 1760. születési évszám, mind pedig az ügyvéd megjelölés téves, de akkor még nem fedezték fel a keresztelési anyakönyvi bejegyzést. Kelemen László egyetlen életben lévő gyermeke, Veronika hatéves volt apja halálakor, a sírkő felállításakor pedig nyolcvan. Kelemen László öt gyermeke közül ő élt legtovább, 1894-ben, 86 éves korában hunyt el. De folytassuk a Diósszilágyi könyvéből vett idézetet: „A község főterén az emlékoszlopot az Országos Színészegyesület állította. A sírnál Halmai Imre, az ország legfiatalabb színigazgatója szavalta el Váradi Antalnak erre az alkalomra írt ódáját, majd a családtagok és a küldöttségek megkoszorúzták a sírt. A koszorúzást követően gyászistentiszteletet tartottak, utána pedig a templom előtti főtéren felállított emlékoszlopot avatták fel. Itt Ecsedi Kovács Gyula mondta el alkalmi költeményét, majd az első koszorút Hollósy Kornélia mint az ünnepség fővédnöke helyezte el a talapzaton. A csanádpalotai ünnepségről a vendégek Makóra mentek át, ahol Major Miklós polgármester fogadta őket. Makón ötven terítékes ebédet adott Lonovics főispán és felesége a meghívottak tiszteletére. Ebéd után Németh János, az aradi színház tenoristája részleteket énekelt a Hunyadi Lászlóból. Este a makói színkörben az Országos Színészegyesület segélyes nyugdíjalapja javára és Kelemen László emlékezetére díszelőadást rendeztek három szakaszban. Az elsőben prózában és versben méltatták az első színigazgató érdemeit. A második részben Szilágyi Arabella és Halmainé Székely Emma operaáriákat énekeltek, Pálmay Ilka és Vidor Pál, a Népszínház tagjai operett-részleteket és népdalokat adtak elő. A harmadik részben Márkus Emília és Náday Ferenc kacagtatták és szórakoztatták a közönséget. A díszelőadás méltó volt Kelemen László szelleméhez, és jótékony célokra bőségesen jövedelmezett. A makói előadást 180 terítékes díszlakoma követte a kaszinóban. A díszasztal főhelyén az ünnepség védasszonya, Lonovicsné Hollósy Kornélia ült, mellette Márkus Emília, illetve Feleky Miklós, vele szemben Pálmay Ilka és Lonovics József főispán. Az első pohárköszöntőt Feleky Miklós mint az Országos Színészegyesület elnöke Hollósy Kornéliára mondotta. A felköszöntők hosszú sorát hajnalig tartó táncmulatság követte." Kelemen László és az első színtársulat emlékét többféleképpen őrizték meg. Kelemen alakja több színpadi műben is szerepel. Az első előadás százéves évfordulóján, 1890. október 25-én a Nemzeti Színházban bemutatták Jókai Mór: A földönjáró csillagok című alkalmi darabját. Jókai eredetileg Thespis kordéja címmel nyújtott be darabot Paulay Ede igazgató felkérésére, aki azonban visszaadta Jókainak a Thespis kordéját, mondván, hogy túl sötéten mutatja be az első társulat életét, küzdelmeit. Jókai erre azt felelte, hogy majd rózsaszín tintába mártja tollát, s így írta meg a Földönjáró csillagokat. A darabban szerepel Kelemen László és Moór Anna. Kelement Nagy Imre, a színház drámai hőse alakította (ő