Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása

A Tér s zinház - amely Csepelen 1969-ben kezdte működését annak a Bucz Hunornak a vezetésével, aki 1967-ben A görgős eke­mű­sorával került az amatőr szinjátszás élvonalába, és Csepelen egy év alatt Csokonai Béka-egér Harc át, a magyar középkori és reneszánsz irodalmi keresztmetszetet* Orpheusz és két kemény- kalap cimmel Angela Davis­műsort. Juhász Ferenc József Attila sírját. Időmérleg cimmel szociológiai montázst, ballá dakompo­zíciót majd Vörösmarty Csongor és Tündé jét mutetott be, s hosszú hány ódás után Újpesten talált otthont - felnőtteknek és gyerekeknek szóló improvizációs játékokat, A madarak tanács­kozása cimmel £11« századi perzsa eredetű játékot, valamint Weöres Sándor hosszú évekig hallgatásra Ítélt drámáját, A két­ fejű fenevada t játszották - figyelemreméltó színvonalon. Dolgozik jó pár együttes - KISZ, Pince, Metró, Universitas, Reflex, Tatabánya stb. -, művészi eredményeik meglehetősen hullámzóak. Azt a szerepet, amit a hetvenes évek első felében az ama­tőr színházak játszottak a színházi életben - elvesztették. Módosult a magyar szinházi élet belső szerkezete, főiskolai tanulmányok után vagy anélkül hivatásos művész lett jó néhány kimagasló egyénisége az amatőr mozgalomnak, hogy csak Paál István, Árkosi Árpád, Ács János, Szlkora János, Lengyel Pál, Merő Béla, Bagossy László, Eless Béla nevét említsük. Ők a­karva-akaratlanul a színházaknál is azt a szinházi ideált kép­viselik, amelyet amatőr korszakukban alakítottak ki. Ennek ér­vényesítése természetesen sok-sok helyi konfliktussal, kompro­misszummal járt, de termékenyítőén hatott a hivatásos szinhá­zi életre. Ennél is fontosabb azonban az, hogy felnőtt és a magyar színházi élet meghatározó generációjává vált a ma negyvenes éveikben járó rendező nemzedék, amely müsorpolitlkában, szín­házi forma kultúrában - ha más-más szinten, színvonalon és konkrét megnyilvánulásokban - a szinházi élet megreformálója lett. Székely Gábor, Zsámbékl Gábor, Ruszt József, Sik Fe­renc, majd Iglódi ^stván, Babarczy László, Marton László, Valló Péter, Ascher Tamás, Szőke István, Csiszár Imre, Ács János, Paál István, Szikora János - hogy csak a legfontosabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom