Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Rózsa Judit: A milleneum és a budapesti színházak

Gyakran elhangzik a "társaság" szó, amely meghatározza a darabok hangvételét, vagyis azt a beszédstílust, amelyet a társaság használ, a köznapi nyelvet. Igy egyszerre határoz meg Kisfaludy formát és tartalmat. "Vesd szemed a társaságra, Mely ma itt él, mely óriási... Üde forrás; mely az élet Nagy komédiáival Oly tökéletesen oktat, A jelent játszd a jelennek..."

1

^" Nagyon lényeges az, ahogy Plautus jellemzi önmagát: "...hogy a koromban 15 Korszerű, modern valék." J Ez a félmondat utal a szinház célkitűzésére, hogy- korszerű legyen, de egyben utal arra is, hogy ez a korszerűség hiányzik a többi hazai társulatból. Ezt a programot vázolta fel a közönségnek a megnyitón a Vigszinház vezetősége, amelyet később többé-kevésbé meg is valósított. Jókai Mór is erőteljesen támogatta a szinház létrejöttét. A megnyitóra a vezetőség olyan uj darabot kért a nemzet szerzőjétől, amely minden modern igényt kielégít, és egyben a millennáris alkalomra készült. Mint láttuk, a Nemzeti Szinház is Jókai-darabot vitt színre az ünnepi alkalomkor. A millennáris ünneplésben kiosztott szerep jutott az "olympi nagyságnak": nemzeti, nemzetközi hir nevével és népszerűségével emelte a millennium pompáját. Maga "Jókai a millenniumot is régi politikai céljának megvalósi tására akarta felhasználni. A történelmi mult dicsőségét kívánta bemutatni, hogy ezzel hazafias lelkesedést keltsen. Másfelől a bécsi udvart és a külföldet Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális kincseivel akarta meglepni, hogy az ország nemzetközi tekintélyét növelje."

1

^ Életmüvét tekintve a Baranghok a gyengébbek közé tartozik, annak ellenére, hogy korának tipikus egyéniségeit vonultatja fel benne. Hiányzik belőle a drámai erő, az ellentétes érdekek összecsapásának meggyőző inditéka. Mégis jelentős a