Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Rózsa Judit: A milleneum és a budapesti színházak

vezették, s az énekesek is a világ legrang

osabbjai közül kerültek ki. Az OSZK Színháztörténeti Tárának szinlapjai csak a június 8-i díszelőadáshoz adnak útmutatást. E szerint "a magyarállam ezer éves fennállásának ünnepe alkalmából Ő Császári éB Apostoli Királyi Felsége I. Ferenc József és Erzsébet királyné Ő Császári és Királyi Felsége megkoronázásának évfordulóján

11 Erkel Ferenc Szent István cimü negyfelvonásos operáját játszották. A szövegkönyv Dobsa Lajos I. István cimü tragédiájának alapján készült, ám ez sem az 1896-os esztendőre irt 7 alkalmi darab. Az I. István romantikus történelmi dráma, a korszak átlagtermékeinek egyike. A pogány magyarok Vata és Vazul vezetésével István és beteges fia, Imre herceg ellen fordulnak. A cselszövő, álnok, idegen Péter szerelmes Crespinába, Imre feleségébe, s ezért megmérgezi a király törvényes utódját. Eszközül Crespinát használja fel. Mikor Péter megtudja, hogy István nem őt, hanem Árpád vérét, Vazult jelölte ki királynak dühében felvilágosítja Crespinát arról, hogy valójában ki is okozta Imre herceg halálát. Az asszony elkeseredésében öngyil kos lesz. István király száműzi udvarából Endrét, Bélát, Leventét és megvakittatja Vazult, mert ezek valamennyien ellene fordultak. Igy azonban - bár úrrá lett a király a belső anarchián - az utód kérdése továbbra is megoldatlan, elpusztul Árpád serege. Péter mindenáron hatalomra vágyik, igy meg akarja öletni Istvánt is. Tette kiderül, s a lázadót száműzik az országból. A romantikus történelmi dráma nem nélkülözi szokványos kel lékeit: a színhely egy rideg románkori kastély, Péter Crespinával holdtöltekor meglátogat egy javasasszonyt, az Összeeskövők az egyik ablakmélyedésből kihallgatják a király és királyné beszélgetését. Dobsa Lajos számára Katona Bánk bán

ja lehetett a modell, hiszen ugyanazokat a problémákat veti fel, mint elődje: minden bajnak és viszálynak az idegenek az okozói, tetteikre hatalomvágy és szerelem sarkallja őket. Itt az idegenek és