Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

DR. SZÉKELY GYÖRGY

mellette. Minthogy 1944/45-ben - főleg 1945-ben - a színháznak olyan háborús időben kellett magát eltartania, amely munkájának legkevésbé sem kedvezett, a fennmaradásért folytatott küzdelem óhatatlanul gyengítette, korlátozta a művészi lehetőségeket. Viszont új értékek csíráit is rejtette. Maga mögött tudva a város anyagi-erkölcsi támogatását, az első évadban Székely a korábbiaknál jóval színvonalasabb műsort valósított meg. A társulat prózai erőinek szembetűnő megerősödése már ígéret volt; a jó prózai előadások sikeresen, de nem túl sokszor kerültek színre (a publikum ízlése nem egykönnyen változik): az, hogy a Hamletet 7-szer adták (ebből 2 délutáni, ifjúsági ea.) vendégművész nélkül - nagy eredménynek számított. Korszerű, friss tájékozódást árul el a prózai bemutatók java, magyar és külföldi szerzők új(abb) művei jelentek meg: Tamási Áron Csalóka szivárvány (6-szor, Kiss Ferenc vendégszereplésével), Németh László Villámfénynél (2-szer), Zilahy Lajos Zenebohócok (5-ször), Csathó Kálmán Az új rokon (5-ször) c. műve. Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros (2-szer), Helge Krog A kagyló (2-szer), Paul Raynal Férfiszív (4-szer), Yens Locher Szülők lázadása (6-szor), Luigi Pirandello FV. Henrik (2-szer, Horváth Tivadar vendégszereplésével) mellett régi-új sikernek bizonyult Niccodemi Tacskö\a (13-szor). A legnépszerűbbnek Vaszary János Egy nap a világ c. bulvárműve (11-szer) és Kerecsendi Kiss Márton darabja, Az első (9-szer, nyáron Dajka Margittal még 3-szor) bizonyult. Utóbbi bemutatása már a német megszállás utánra esett, ez az esemény késleltette az évad legnagyobb vállalkozását, Kodály Háry Jánosának bemutatását, amelyre évad végén mégis sor került nyomatékosan nagy, ünnepi installációval 6-szor játszották, majd 1945 tavaszán felújítva 5-ször. Szériasikert persze a divatos, új operettek hoztak: az Egy boldog pesti nyár két hónap alatt 18-s2or került színre (1945-ben felújítva 14-szer,) a Fekete Péter 17-szer (1945-ben felújítva 14-szer), s még ezeknél is többször volt közönsége Koltay Sándor-Horváth Tivadar ősbemutatott operettjének, az Éjféli dalnak, amelyet az ifjú színész-író maga rendezett, januárban 17-szer került színre, rádióközvetítése is volt. A másik operett-bemutató a karnagy, Szathmáry Endre műve, a Jánosbogárka 8. előadásáig érkezett a német megszállás napján (1945-ös felújításakor ismét 8-szor ment). Közepes sikerű zenés újdonságként a Tábomokné, a Violetta, A két kapitány tíz-tíz alkalommal került színre. Sikert ért el a klasszikus Luxemburg grófja (11-szer, következő évadban még 6-szor), a Diadalmas asszony (7-szer), a Három a kislány (6-szor, 1945-ben ismét 6-szor). A szovjet csapatok bejövetele előtt 1944. novemberben színre vitt Éva az ismét meginduló színházi programban elsőként szerepelt, ekkori előadásaira állt össze a Maros Rudolf-szervezte új zenekar. A társulat 1943 őszén sok ígéretes fiatallal mutatkozott be. Frissen végzett akadémiai növendékként jött Parragh Éva, Sebők Margit, Bicskei Károly (Győrffy György a pécsi kezdés előtt bevonult, itt már nem játszott). A korábbról ismert, jónevű művészek közt említendő a népszerűvé lett Fábián Eszter, a sikeres Mihályi Vilcsi, Márffy Vera, Horváth Mici, 593