Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

II. fejezet - Beketow mátyás, a Városi Cirkusz bérlője (1904-1919)

tott elsöprő sikert, s hozta lázba hetekre a cirkuszt akkoriban nagyon kedvelő pestieket. Munkájának módszerére jellemző volt, hogy három porondos sátrat állitott fel az Uj-Lóversenytéren, aholis egyszerre öt artistaszám dolgozott. Saját vonatszerelvénnyel futott be a Keleti pályaudvarra, példátlan tömegű állatot, saját panoptikumot, ezer főnyi személyzetet hozott magával. Cirkuszi plakátjait, újságját még a megérkezés előtt a vonaton nyomtatta ki s egy-két nap után változtatta. A magyar sajtó hasábos cikkekben tudósitott a Barnum-Bailey Cirkusz legújabb eseményeiről (ötletekről bőven gondoskodtak a reklámfőnökök) , s állandóan népes csoportok tanyáztak a sátrak körül. Az állatkert és a panoptikum beléptidij ellenében reggeltől estig nyitva volt, s rendelkezesre állt a közönségnek, ahol az érdeklődők a világ minden részéről összeszedett valódi és ál szenzációkat tekinthettek meg. (1) A Barnum-siker árnyékában néhány esztendeig még szürkébbnek hatott a Wulff Ede által emelt s az idők folyamán lassan elavuló hullámbádog cirkuszépület. Az állandó konkurrencia növekedését jelentette az 1903-ban meginduló Wilson Sátor Varieté (a Pacsirtamező utcában működött), valamint a népligeti Koller Cirkusz. Az Állatés Növénykert Rt. csődtömegének perei azonban hamarosan a cirkuszépületre is ráterelték a figyelmet. A főváros akkori tanácsa 1904-ben a cirkuszt kivette az Állatkert vezetői kezéből és versenytárgyalást hirdetett ki a bérletre. Az ajánlatra egyetlen komoly válasz érkezett: Beketow Mátyás, a bécsi Olympia-Beketow Cirkusz tulajdonosának bérleti igénye.^: Beketow Mátyás orosz származású artistacsalád tagja, maga is európai hirü műlovar volt. 1860-ban született Kijevben és mint vándor artista, cirkuszigazgató, bejárta a kontinens országait. Utóbb Berlinben, majd Bécsben szervezett szinvonalas cirkuszt. 1904-ben családjával - 20 -