Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
vetetvén „foganatosán eszközöltessen", fölkérik a Vármegyék Rendéit, hogy velük egyet értvén „feli-tettüket" a maguk részéről is előmozdítani atyafiságosan méltóztassanak. Addig pedig nyújtsanak ezen társaság fölsegitésére segdelmet „nehogy, egész el-enyészésse, a' tárdgyalt nemzeti alkotást nehezebbé tegye." 35 Pest Vármegye levéltára csupán néhány megye válaszát őrizte meg. Ez átiratok részletezése messze vinne czélunktól, csupán azt jegyezzük meg, hogy e 7 megye a következő volt: Borsod (18ol XII/7), üngh (I80I H/19), Szathmár (I80I XI/23), Zólyom (I80I XI/16/), Szepes (I80I KII/15), Torna (I80I XII/18), Árva (I80I XI/25). Válaszolt-e később több, nem tudjuk, de a közöny végleg eltemette Kelemen reményeit. Pestmegye többször átirt Nógrád megyéhez, hogy a lefoglalt könyveket stb. kerestette ki Losonczon s küldje vissza Pestmegyének mint jogos tulajdonosnak, mert azokat csak leirás végett adták át Kelemennek, „következésképpen a vele egy Társaságban lévő egynehány Tagoknak tulajdonok nem lévén, az általok tett adóság fejében semmi képpen le nem tartoztathattak". Ez 18o8-ban történt. További nyomát nem találtuk ez ügynek s ekként joggal hihetjük, hogy Kelemen kezén nemcsak a maga társasága, hanem Pestmegye becses játékszini könyvtára is végleg elpusztult.** Pest vm. levélt. Érdekes, hogy ez átiratot latinul és magyarul is megfogalmazták. Latin szövege a következő Vármegyékhez ment: Posony. - Nyitra. - Sopron. - Trencsén. - Vas. - Liptó. - Bars. - Hont. - Győr. - Veszprém. - Zólyom. - Fehér. - Esztergom. - Mosony. - Tolna. - Árva. - Turócz. - Sáros. - Szepes. - Zemplén. - Temes. - Krasso. - Torontál. - Pozsega. - Verőcze. - Szerem. A többihez ellenben magyar szövegű. **Pest vm. levélt. 18o8-ból: 1664. és 1774, sz. - Kelemen László viszontagságos életpályáját 1891-ben r Szegeden még élő leányának Nesselné szül. Kelemen Veronikának elbeszélése alapján a következő adatokkal tesszük lehetőleg teljessé. Kelemen László atyja, Mihály Pesten az első ma-
