A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 172 « dése. Azért vetem fel ezt éppen az Othello előadásával kapcsolatban, mert nekem is az a véleményem, ami Both elvtársnak, hogy az Othello előadása, a Csokonai Szinház produkciója a beszéd tekintetében igazán szép eredményt mutatott fel. Nem tökéleteset, itt fejlesztésre és fejlődésre feltétlenül szükség van. Először is, épeen az előttem igen kitűnőnek és komoly tehetségnek mutatkozó Bicskei Károly beszédére szeretnék kitérni. Elvtársaim ! Nem tudom, ni az oka, de Bicskei Károly elvtárs beszédében eröltetettséget, szoritást éreztem, egy olyan feszültséget. mintha akár maga, akár a rendező elképzelésével szemben besz éüudc tu s lg a * nem Lan Lote? volna megfelelőnek, kielégítőnek és erre egy oly .r megoldáshoz menekült, vagy kényszerült - nem tudora - amely megoldást én végzetesnek tartok minden színésznél. Elvtársaim ! Az megtörténhetik, hogy egy-egy rövid, de egészen rövid kis előadásban az ember egy felvett hangon beszéli végig a szerepet, de, hogy valaki egy ilyen nagy tragédiát erőltetett hangon vezessen végig, azt az alakítás szempontjából is, de főleg az illető egészsége szempontjából végzetesnek tartom. Ha a debreceniek már az év elején elhatározták, hogy az Othelloval jönnek a fesztiválra, akkor tisztázniok kellett volna elsősorben azt, hogy van-e erre a szerepre minden tekintetben megfelelő és alkalmas szinész a társulatban. Ma már igazán ott tartunk, hogy nem aszerint mérjük a klasszikusok előadását, hogy statisztikát csináljanak belőle felfelé,a minisz térium számara, mint ahogy régen szokásban volt, hanem valóban azzal mérjük,hogy erre a megfelelő társulatot össze tudtuk-e állitani. Erre nagyon felhivom az elvtársak figyelmét, a szinigazgatókat és a rendezőket egyaránt, hogy ebben a kérdésben nagvon óvatosan járjanak el. Azt is meg kell állapitanom, hogy a debreceniek előadásában beszéd tekintetében még nagyon sok a hiba. Ilyen hibák: a szavak elnyelése, a magyar nyelv kiejtésbeli törvényeinek nem ismerése, vagy nem követése. Ilyeneket mondanak, hogy: látja /láttya helyett, stb., mintha hasonulásról, az összeolvadásról nem is hallottak volna. Lehet, hogy nem is hallottak, és akkor ez a mi hibánk, pedig a Népművelési Minisztérium jóvoltából ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy komoly beszédpedagógia kialakítása előtt állunk. Itt viszont azt hiszem, hogy a vidéki társulatokban is van hiba; Ma mindenütt megcsinálták vidéken az úgynevezett stúdiókat. Ezek a stúdiók megkaptak egy jegyzetet, amely a főiskolai előadások rövid összefoglalása. A főiskolának azt a bizonyos távoktatását, amelyet a Szovjetunióban olyan hatalmas terjedelemben épitettek ki, és amely ott éppen a szinészpedagógia kialakítását olyan nagyon elősegítette, vidéki kartársaink még nem veszik eléggé igénybe. Elvtársaim ! Itt nemcsak arról van szó, hogy ti elolvastok egy jegyzetet, megjegyzitek ezt, amazt, elfelejtitek ezt, amazt. Itt arról van szó, hogy ezt a jegyzetet konkrét példákon keresztül konkrét problémák felvetésével meg kell valósitani mindennapi életetekben éppúgy, mint színpadi beszédetekben. Mit Je-