Roldan, Belisario: A gauchó tőre; Fordította: Possonyi László; Q 150

- 21 /ozaraszét föllángolnak az őrtüzek/ III. jelenet. ideger

? Beltrér»Julián,egy *rkÍxKxparaszt/ Julián : /Beltrónhoz,aki el akar menni/ ív it gondolsz,Beltrár .lelkesek ? Jó a hangulat nálunk ? Beltrár : Furcsán beszeltél:lelkesedj s "tudod,hogy meb nem állunk... Julián j^okat bizony nem várhatunk, csak az lesz örömünkre, ha a derék rendőrcsapat mely Bon CasorÓnál táboroz, ővéle egyesülve,beleharap a fűbe. Be az urak hatalmasak,katonaság jön értük s nekünk más hátra nem marad - hisz célunkat elértük, hogy szétveressünk általuk,mint csépelik a buzót, Hisz elmondottam már neked,vetned kell,hogy arathass. \ -mi vére vetübk s szétveretünk,de várjuk sarjulósát s harcunk megujuiását. ö mint alapkövét rakja le, ki erős házat épit, mi is holnap megütközünk, rendőrhadon bosszút veszünk - mert elhull holnap ez a had ezt bizton megigérem s én vezetem a népem. / Figyelni kezdi az egyik parasz

tot ,aki szemeit dörzsölve rémüldözve ébred/ Julián : Mitől remegsz,mi van veled ? Paraszt:/tájszólassal/Almodtam én rémes csatát álmodtam ér,áiaaaLfc**A«ji tevéled rettegtem én s felrettenék s most nem alszom,csak felek... Ha alszom is,rettent a vég s ébredve sem remélek... Julián : .ég szép,hogy bevallód legott... Paraszt: Kinek gyónnám meg másnak, ha nem annak,ki megfogott: