Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

Jókai Mór: Prológ

Jókai Mór: Prológ Új állomása az "ígéret honának!" Nevezzük Olympnak, híjuk Kanahánnak, Tejjel mézzel folyó boldog Eldorádó! Hesperidák kertje! Coventgarden! Prádd! Nálunk "Városliget" kit úgy emlegetnek: Hogy színigazgató itt még nem bukott meg. Múzsa-csarnok zárva: vége az évadnak; Nem jön "premiéreje" se szelid, se vadnak; A színigazgató, mint a rajkók apja A jövőről híven gondoskodó vajda, A szép nagyvilágot nekik megmutatja: "Ez mind a tiétek!" Azt mind rájuk hagyja. Ne féltsétek őket! A művészet hódít A hova leveri új sátorkaróit, Amerre indítja Thespis taligáját Tör magának vele diadalmas pályát. A lángésznek nincsen kezében kalapja; Korona az neki: - ha fejére csapja. Magasan is kezdem!... Hisz nincs itt cothurnus A vidámabb múzsán van mostan a turnus, Ki korona helyett hord csörgő süveget, Beéri a földdel, nem ostromol eget Aki nem pityereg; hanem kedvre derül S tánclépésre sem rest, ha a sor rákerül. Bíz a magyar népdal már több várat vett be. Bevitorlázott több elrejtett szigetbe, Föld alul kihozott több aranyat szerte, Mint ezer hős, aki a világot verte. Sok rézkaput betört e hatalmas erő Nem Botond bárdja: de a cimbalom-verő.