Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)
AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE
Saját szerepei közül szívesen emlékszik Biberachra (BÁNK BÁN), az V. LÁSZLÓ" Királyára, Szel im re (SZIGETVÁRI VÉRTANÚK') ,Bercsényire (RÁKÓCZI) , Bélára (BÍBOR ÉS GYÁSZ), Zrínyire, Moór Károlyra, Könyves Kálmánra,. Rendezéseinek nagy tanulságaként vonja, le: „... az a, színész, aki a szeszes italok élvezeténél túlzásba, megy, a,z lett légyen bármilyen tehetség, teljesen hasznavehetetlenné válik." Balogh társulatával Kapuvárott fejezte be színészi működését, s felcsapott direktornak ( f Bár ne tettem volna,!"). 1863-ban némi örökséghez jutott, na,gy, ma.gasztos eszméi voltak - tizenöt-tizenha.t tagból álló társulatot akart szervezni, mely becsületes, józanéletű, szorgalmas, munkaszerető, tehetséges fiatal erőkből állna. Igazgatósága huszonegyedik évében belátta, hogy ábrándjai nem valósulhattak meg. 1869-ben elnyerte a, székesfehérvári színházat; ugyanez év december 19-én a, pesti Nemzeti Színházban eljátszotta, aBÁNK BÁN, címszerepét. 1870-ben bérbevette a, Molnár György alapította Budai Népszínházat, de műsora, a, konzervatív budai közönséget sem liberalizmusával, sem forradalmi s ág ával nem vonzotta. (BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ ARADI VÉRTANÚK, BEM HADJÁRATA, LENGYEL SZÁMŰZÖTTEK FORRADALMA SZIBÉRIÁBAN). 0 fejeztedbe ott az előadásokat 1870 virágvasárnapján A KÉT PISZTOLY című népszínművel. Másnap már bontották is a szép kis színházat . 1872. május 19-én ugyancsak ő nyitotta, meg a.z 1843-ban épült Budai Nyári Színkör évadját s játszott itt szeptemberig. Nyári szezonja, négy hónapja, alatt tizenkétezer forint tiszta jövedelemre tett szert, ez fényes jövedelem volt. Elért sikerei, a, közönség megnyilvánuló érdeklődése bátorságot adott Miklósynak, s megérlelte benne egy pesti állandó színház tervének gondolatát. A Reform című lap (1872. 80., 87. sz.) is lelkesen köszöntötte társulatát, többek közt Vízvári Gyulát, Vízvárinét, Káldyt, Káldynét, Blaháné vendégszereplését.
