Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

1896 a, társadalom tudatában legmaradandóbb és legidőtállóbb alkotásává a Millenáris Kiállítás vált a Városligetben. Talán azért, mert a, nép a, ragyogó hivatalos ünnepségek legtöbbjén legfeljebb csak a csodálkozó néző szerepét játszhatta, a, kiállításon ő maga. volt a főszereplő. 0, a. nép alakította a.zzá, amivé az végül a valóságban lett. A Városliget a mai Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor, Május 1. út és a vasút által határolt terület. A törökök távozása után Ökördűlő néven emlegeti a polgárság. Mocsárból, rétből, legelőkből és futóhomokból álló terület volt ez. A 19. század elejétől Városerdő néven szerepel a liget a kortársak leírásaiban. A Sugár út (Andrássy-, ma. Népköztársaság út) építése nyílegyenes vonalban kötötte össze a, város belsejét a ligettel. A Sugár út folytatása, a, Városligeten keresztül épített Stefánia, út (1882-ben). A 19. század közepén a, Király (ma, Majakovszkij) utcát elhagyva, már sűrű lombos fák árnyékában haladt el a liget felé özönlő közönség. Az Aréna (ma, Dózsa, György) út és István út (ma Landler Jenő u.) sarkán állott a, környék legdivatosabb szórakozóhelye: a, Város ligeti Színkör.