Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)

Colosseum (1920)

Hőköm Színház 107 Verne, Jules: Az óceán hajótöröttjei I. „Harry Grant" II. „Nemo". Magyar színpadra alk., rend., díszlet: Gonda István 108 Verő György: Hadak útja. Látv., énekes szm. 9 k. Erről az előadásról így írt a Színházi Világ 1920. 11-es száma: „Most mutatták be a városligeti Colosseumban Verő György látványos énekes színművét, a Hadak útját. Ez a színmű már színre került egy negyedszázaddal ezelőtt a régi Népszínházban. Az 1848-49-es szabadságharcban játszódik le a Hadak útja. Megelevenednek benne szabadságharcunk nagy alakjai mind, Petőfi, Jókai, Bem apó, Gábor Áron; látjuk a színpadon a piski-i ütközetet, a segesvári szerencsétlen csatát, a szabadságharc egész nagy tragikumát, amely fájdalmas aktualitással bír most is. A megszállt országrészek jajkiáltása csendül ki a Hadak útjából, a magyarság elszántsága, hősiessége. Ugyanezt a darabot meg lehetett volna írni mai miliőben is, mintha azóta nem változott volna semmi sem, ugyanaz a hang kiált felénk a színpadról. Meglepetés a Hadak útjának kiállítása. Kilenc kép vonul el előttünk, mindegyik a színpadi rendezés és technika diadala. A piski-i csatában felperzselt falvakat látunk: ágyúk dübörögnek keresztül a színpadon, felfordult szekerek, romok, üszkök között. Nagyon megkapó az utolsó előtti kép, az Otthon díszlete is. A háttérben mélyen, mintegy völgyben egy kis falu látszik, egy templomtorony és körülötte házak, olyan elrendezésben, hogy tökéletes illúziót kelt. A kis faluból felhallatszik a harangszó, megérezzük a magyar falut. Egy másik kép az ágyúöntő Gábor Áron műhelyében játszódik le, ez talán a legsikerültebb a rendezés szempontjából. Es nagyon megható az utolsó jobbágy jelenete is. A színészek mind jók voltak szerepeikben. Mihó László és Baróti József, akik a Kamara Színház tagjai, vendégszerepelnek a Hadak útjában is. Sziklay Kornélné, Utassy Ida, Pethő Pál, Takács Oszkár, Lubinszky Ödön mind a legjobbat nyújtják. A Colosseumnak nagy sikere volt Hadak útjával, ama újabb bizonysága annak, hogy Sziklay Béla színháza életre való vállalkozás..." 109 Farkas Imre: Iglói diákok. Énekes szm. 110 Mark Twain: Tamás úrfi kalandjai. Színpadra alk.: Szántó Armand. Zene: Kun Richárd. Rend.: BaróthyJózsef Ez első bemutatók után, amelyek nagy látványos dramatizálások voltak, a sajtó is nagy elismeréssel nyilatkozott, bár megjegyezték, hogy a Colosseum színházzá fejlődött ugyan a régi Kis Színkörből, csak éppen a Kis Színkör kedves romantikája halt ki belőle. Néhány hónapra sikerült Sziklay Bélának megnyernie Törzs Jenőt, aki társult vele, s színvonalas kabaréelőadásokat tartottak; a társulat kibővült Szabolcs Ernő, Harmath Imre, Rátkay Márton, Szöllősi Rózsi, Haraszty Mici, Latabár Árpád, Perényi Sári, D'Arrigo Kornél, Radó Böske, Iványi Dezső, Gallai Nándor, Pártos Gusztáv, Herczeg Jenő, Újvári Lajos, vendégként fellépett Galetta Ferenc, Kabos Gyula, Fekete Pál, Inke Rezső, Vaály Ilona. 42