Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

A peregrinus korszak

dividualista tan, de éppen ebben rejlik ereje a kollektivista áramlatok idején. A weimari színházi életből is ilyen értékteremtő individualisták ragadják meg Németh figyelmét: Jessner, Brecht, Piscator, Toller, Wedekind, Zuckmayer stb. Becsülte őket, mert peregrinációja idején szemtől szembe látja és tapasztalja, hogy az első világháború minden megpróbált cltáScl. a vereség nyomában járó mérhetetlen szenvedés sem törte meg a német színpadokon tevékenykedő művészek alkotóerejét. Évtizedek múltán sem látja ezt másképpen: „Teljesen belső törvényeire hallgatva, még az előadhatóságnak is fittyet hányva kell megfogalmaznia mondanivalóit annak, aki kilép a közönség és a kor áramából, és szuverén módon forgatja fel a dramaturgiát. Giraudoux így írt, és így írt nálunk Tamási Áron is, nem is jutott soha eszembe, hogy Áronnak a hagyományos dramaturgia törvényeit magyarázgassam... Brecht is megtalálta súlyos, szociális, forradalmi mondanivalói számára az önmagának kimunkált adekvát formát, amihez megteremtette a maga sajátos színházát, megkereste színészeit, és kialakítva azok színjátszó stílusát harcolt egy életen át a konvencióval, de végül is célt ért".

4 Ám ez óriási erőfeszítést, tudást és fogékonyságot igényel. A fogékonyságot bizonyítja ugyan a hazai színházi élet, amikor 1930-ban bemutatja Brecht-Weill Koldusoperáját, de a tudást már nem. Az ősbemutató színhelye a Vígszínház. Az élesen expresszionista stílust nem értő Heltai Jenő fordítja le a darabot, A koldus operája címet adva neki, s a naturalista stílushoz szokott Szabolcs Ernő vállalja a rendezést. A csúfos bukás valósággal meghatározza az 1929-30-as évadot. Quo vadis Thalia? — kérdezi a budapesti színházi estéket szorgalmasan látogató Kosztolányi Dezső: „Vissza a kocsiszínbe? Vagy a temetőbe, hogy levetve álarcod, csöndesen meghalj, mint bűnbánó és becsületes kispolgári asszonyka?"

5 A bukás a közvélemény tudatából sem hullik ki maradéktalanul. Fennmarad egy, az akkori Vígszínházat jellemző anekdota, hogy ehhez a darabhoz még a rongyokat is a Sugár és Barna cégnél (akkor a legelőkelőbb szabóság) rendeli meg a színház.

6 A berlini egyetemi év, majd az ezt követő, a szabályos beiratkozást már elengedő, de Bécs, München, Köln, Párizs egyetemeinek és színháztudományi intézeteinek és színházainak látogatását előíró újabb ösztöndíj (amibe kiéli és frankfurti kirándulás is belefér) tovább erősítik Németh Antal belső kötődését a hazai színházművészethez. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert már külföldön is kezd ismertté válni, tehát alternatívaként felmerülhetne benne az európai pályafutás gondolata is. Münchenben, ahol Arthur Kutscher vezeti a színháztudományi tanszéket, két előadást tart a tanszékhez tartozó Színháztudományi Intézetben. S ugyancsak Münchenben Clara Zieglernek, a híres német tragikának a villájában rendez nagy feltűnést keltő kiállítást (tizenkét színpadmodell és közel száz díszlet- és kosztümterv felhasználásával) Goethe halálának 35