Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

FŐVÁROSI CABARET „BONBONNIERE" (Teréz - ma Lenin - krt. 28.) Az első igazi pesti kabaré 1907. március 1-én nyílt meg „Fővárosi Cabaret Bonbonniere" néven a mai Művész Mozi helyén. A megnyitó előadás jellegzetes szecessziós plakátját, a kor ízlésének megfelelően Faragó Géza tervezte. A Bonbonniere „feltalálója" - ahogy Kellér Dezső nevezi - egy szürke, vidéki színész, Kondor Ernő volt. Tervbe vette, hogy megkísérli az éjszaka megrögzött mulatozóit ízléses és irodalmi stílusú szórakozással elhódítani az orfeumoktól. A közönségnek tetszett az újdonság, amelyhez hasonlót addig csak egyszer láthatott, 1901-ben, amikor Max Reinhardt vendégszerepelt Budapesten híres „Schall und Rauch" nevű kabaréjával. A fővárosban beszédtéma lett a Bonbonniere minden száma, különösen László Rózsi nézőtéri kupléja, a ligeti Színkörből szerződtetett fiatal Somlay Artúr színészutánzatai, Szép Ernő csípős, aktuális rigmusai, a költő személyes tolmácsolásában, s a népszerű Nyáray Antal, a sanzon kiváló előadója. Az első hónapban Nádas Sándor újságíró konferált, utcai ruhában, zsebredugott kézzel, cigarettával a szájában. Ez a szokatlan, bizarr, de keresetlen megjelenés fesztelen, családias légkört teremtett. Nádas érdekes egyénisége, konferanszainak a közönséget provokáló éle, a nézők közbeszólásaira visszavágó riposztjai, meghódították a budapestieket. Nádast azonban főszerkesztője rövidesen eltiltotta a további fellépésektől. Helyére Kondor Ernő egy fiatal újságírót, Nagy Endrét szerződtette konferansziénak. Már az első hónap végére eldőlt, hogy az új műfaj gyökeret vert Budapesten. Ekkor azonban Kondor Ernő eladta a kabarét Bálint Dezsőnek, ő maga pedig a Bonbonniere megszűnése után, Nagyváradon, a Zöldfa-passageban nyitott kabarét, ahol nyaranként a Nagy Endre Kabaré tagjai vendégszerepeltek. A nagyváradi Bonbonniere 1914-ig működött. Kondor Ernő 1951. március 17-én halt meg szegényen, elhagyatva, Budapesten, egy hetedik kerületi albérleti szobában. Bálint Dezső vezetése alatt a művészeti igazgató Nagy Endre volt, majd amikor ő 1908 augusztusában átment az Andrássy úti Modern Kabaréba, László Rózsi