Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)
ban. A kor legmodernebb színházait a bécsi Fellner és Helmer cég tervezte: a Népszínházát, Somossy Orfeumot (1894), Vígszínházát, továbbá a temesvári (1875), szegedi (1883), pozsonyi (1886), kecskeméti (1896), nagyváradi (1900), kolozsvári (1906) új színházépületeket. Hamarosan kitört azonban az első világháború, amelyet a trianoni békediktátum zárt le. Az ország kétharmadát elcsatolták, az ottlévó magyar színházak is Idegen országokhoz kerültek. Térképünkön nyomon követhető, hogy e korszakban hol működtek magyar színházak. Új korszak, új helyzet következik. A múlt században indult és ebben az időszakban teljesedett ki Márk Lajos művészete, akit 1907-es kiállítása után. Lyka Károly művészettörténész .Budapest festőjé”-nek nevez. Márk ugyan élete Jó részét az Egyesült Államokban tölti: 1910 és 1921 között csak rövid időszakokra tér haza, és 1938-as végleges amerikai letelepedéséig gyakran fest a tengeren túl, mégis népszerű portréfestő Magyarországon is. A berendezett műterem-sarokban néhány színészképét állítottuk ki. A kisméretű olajkép más stílusban készült, mint a többi. Lenkey Hedvig látható rajta, aki 1896-ban az első szót mondta ki a Vígszínház színpadán. 1903-tól a Nemzeti színésznője, de az első világháború kitörésének évében visszavonul. A két ülő színésznőt ettől eltérő stílusban festette le Márk Lajos. Feltehetően mindkét kép megrendelésre készült az 1920-as évek elején. Igen Jellemző a festő művésznőkről készült képeire ez az ülő, féloldalas tartás, a kezek játékának és a drapéria plasztikusságának kiemelése, a test vonalának sejtetése. Mindkét festményen más-más műfajban kitűnő színésznő látható. A .szőke csoda”, Márkus Emilia a Paulay-társulatnak erőssége volt, akit Ibsen is megnézett a Nórá-ban, és az általa látottak közül a legjobbnak tartott. Lábass Juci viszont operettprimadonna, főként a Király Színházban játszott, de később vidéken prózai szerepekben is Jeleskedett, öt is korának egyik legszebb színésznőjeként tartották számon. A legizgalmasabbnak viszont azt a művésznőt tartották, akinek a képe a festőállványon látható. Bajor Gizi Szép Ernőt is rabul ejtette annyira, hogy szimbolizmusba hajló romantikus mesedarabot írt neki. Az Azra szerelmi jajkiáltás. 1930. február 7-én mutatták be a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Az elérhetetlen kalifa-lányt, Lellát játszotta Bajor. Az ót reménytelenül imádó rabszolgafiú a kábító liliomok hatása alatt vallja meg Szép Ernővel együtt: .Nem is a földön akartalak én, nem is azt a Leilát vártam én”. Ilyen földöntúli szépségnek ábrázolja Bajort .a női szépség poétája”, Márk Lajos: .Ez az a Leila, Allah arany pázsitján, fényből van nem testből, kaije lengő sugár...” A festő képe Mohamed álma. * A negyedik teremben látható drapérián felvillantjuk a 30-as évek fővárosi színházainak sokszínűségét, hangulatát, repertoáiját, legjelentősebb művészeinek némelyikét. Ebben Barna Elek rajzai lehetnek segítségünkre, aki ennek az időszaknak az egyik legtermékenyebb színházi rajzolója volt, civil-, jelenet- és szerepképei műsorfüzetekben, folyóiratokban jelentek meg. A közönség viszonyát a színházhoz és a politikai helyzetet Juhász Gyula Színházi szonettjének két sorával lehet érzékeltetni: 14
