Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)
mellett odaadja Honthynak Mariette szerepét, már tudja, hogy nem mindennapi tehetség került a Király Színháziba. De azon még ő is meglepődik, amikor a premier után a Pesti Hírlap kritikája ezzel a címmel jelenik meg: „Honthy ... Fedák ... Rátkai!” Hontihy az első helyen! A kritikában is... a közönség szívében is! Ez bizony meglepetés Beöthynek... és Fedák Sárinak is! Fedák megérzi, hogy Honthy nagy rivális, de ezt soha nem érezteti vele. Felveszi a versenyt... és állja is! A magyar operett fénykorát hosszú időre biztosította ennek a két ragyogó színésznőnek ideális és egészséges rivalizálása! PRÓZAI SZfNËSZI IGËNYESSËG — IGÉNYES PRÓZAI SZÍNfiSZEK Szirmai Albert Mézeskalács című operettjében Honthy már mint országosan népszerű primadonna viszi sikerre a darabot. Ernőd Tamás költői szépségű szövegkönyve Szirmainak nagyszerű alkalmat ad legszebb muzsikusi erényei csillogtatására, örzse, a kis cseléd, Jóska, a lógós katona, Eneella, az álruhás királykisasszony... az operettirodalom legkedvesebb alakjai. Az operett slágere a „Szív küldi szívnek szívesen ...” mind a mai napig él!... és mind a mai napig sláger! Az előadás érdekessége, hogy Honthy, Rátkai, Petráss Sári mellett forró sikert arat a Nemzeti Színház népszerű di’ámai művésze, Kiss Ferenc, aki pályája során számtalan operettszerepben bizonyította be, hogy prózai színészi adottságokat nagyszerűen lehet kamatoztatni operettszínpadon, ha a színész nem nézi le a műfajt és szereplését nem csupán „kirándulásnak” tekinti, hanem megbecsülendő művészi feladatnak. Mindehhez persze hozzájárult az is, hogy Kiss Ferenc szépen énekelt és ügyesen táncolt. Nem véletlen, hogy 1924-ben a Marica grófnő bonviván szerepében országos népszerűséget 9
