MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-06 / 124. szám
1907. május 7. 3 Budapesti színpadok. pMt, május 6. A Magyar Királyi Operaház ban Arnoldson Sigrid asszony e héten három estén vendégszerepel. Ma este. a Faust- ban lép fel. A művésznő e második fellépése iránt is oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy a pénztáraknál előre csaknem minden jegy elkelt. Csütörtökön, ünnepnapon, bérleíszűnetben, A sevillai borbély kerül szinre, melynek Rozina szerepe Arnoldson asszony egyik legjobb alakítása. Vasárnap a Mignon-t ismétlik meg, melynek szombati előadásakor már a délelőtti órákban miden jegy elkelt. Anthes György nyári szabadságidejének megkezdése előtt e héten még kétszer lép fel. Kedden a Toscá- ban Mariót énekli, mely egyik legjobb szerepe és utóljára szombaton a Lohengting-ben lép fel. A piros czipő, Mádernek a mult héten nagy sikerrel felújított ballet- \ jét, szerdán, május 8 án adják ismét. A Nemzeti Szinház szenzácziós sikerű újdonságát, a Henry Bataille Nászinduló- ját, melynek eddig minden előadására zsúfolásig megtelt a nézőtér — mindenkor P. Márkus Emiliával a női főszerepben — kedden és pénteken adják elő. A velenczei kalmár, melynek felújítása teljes sikert hozott a színháznak és különösen Shylock alakitójának: Ivánfi Jenőnek, ma este és szerdán kerül szinre. Csütörtökön délután A boszorkány, este az Eszményi férj kerül előadásra, szombaton pedig bemutató előadás lesz a Nemzeti Szinház- ban. Ekkor adják először Romain Coolus: Antoinette Sabrier czimü színmüvét. A czimszerepet P. Márkus Emma asszony kreálja ebben a nagyhírű franczia drámában, melynek teljes szinlapja a következő: Sabrier Antoinette. Szinmü 3 felvonásban. Irta : Coolus Romain. Forditotta : Salgó Ernő. • Semélyek: Sabrier Mihályfi René Odry Doreuil Pethes Richard Hajdú Rurmilles Náday B. Savergne Bónis Vignac Horváth Z. Főpinczér Thuránszky Czigányprimás Narczisz Louis ... Szőke Irodaszolga Deák Antoinette P. Márkus E. Helén Pauiay E. Saverguené T. Vízvári M, Marcelle V Molnár R. Fanny Keczeri I. Az újdonság vasárnap kerül másodszor előadásra, mig vasárnap délután Sardou vígjátéka, A mult szerepel a műsoron. Jövő hétfőn Rom eo és Julia kerül előadásra. | • A Vigszinhdz hetét a berliniek vendégszereplése tölti ki. Ma este lépnek fel először Reinhardt-ék, még pedig A boszuálló isten czimü drámában, a melynek szerzőjét, Asch Salomot, világhírűvé tette ez a müve. Az előadásban Schildkraut Rudolf, a társulat oszlopos tagja, is résztvesz. Második este, kedden, Hauptmann Gerhart: A béke ünnepe czimü színmüvét adják. A főszerepeket Reinhardt Miksa és Kayssler Frigyes játsszák. Szerdán a Bunbury, Wilde Oszkár elmés vígjátéka kerül sorra. Csütörtökön egy Coutteline-darabbal, A biztos ur-ral vezetik be az estét és utána Hartleben: Angelia czimü müvét mutatják be. Pénteken A boszuálló isten-1 ismétlik. Szcmbaton és vasárnapon Wedekind Frank diáktragédiáját, a Tavaszi ébredés-1 játsszák. Csütörtökön délelőtt tizenegy órakor Petőfi-matiné lesz, délutáni előadásul pedig a Takarodó kerül szinre. Szombaton délután a Szinészegyesület színésziskolája rendez vizsgálati előadást. Vasárnap délután a Salome-1 és a Déryné ifiasszony-1 adják. K A Magyar Szinház-ban A vig özvegy ujabb jubileumához, 175-ik előadáshoz közéig. Pénteken, május 10-én hetedszer jubilál a páratlanul népszerű operett és az ünnepi estén is M. Szoyer Ilonka asszony az Operaház kitűnő művésznője játssza a czimszerepet. A vig özvegy e héten tizenegyszer kerül színre mindig M. Szoyer Ilonkával és Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. Május 9-én, áldozó csütörtökön kétszer kerül szinre A vig özvegy, ugy az esti, mint a délutánin a czimszerepet M. Szoyer Ilonka játssza. « A Királyszinház legelső és egyik legnépszerűbb darabja, Martos Ferencz és Huszka Jenő operettje, az Aranyvirág három évi pihenés után szerdán, május 8 án kerül szinre uj betanulással és uj kiállítással a Király színházban. A női főszerepet, az énekes és tánczos nápolyi leányt most is Fedák Sári játssza. A többi szerep a következőképen van kiosztva: Beppo — Környey Béla, Potyoviev herczeg — Sziklai Kornél, Harry — Rátkai Márton, Ellen — T. Hatmath Ilona, Fogadós — Körmendy, Egy tapasztalatlan ifjú — Z. Mólnál, Johan — Tarnay. Jegyek az Aranyvirág előadásaira már válthatók. — Strauss Richárd Salomé-ja iránt, a melyet a boroszlói opera együttese május 16-tól kezdve nyolczszor ad elő a Királyszinház- ban, nagy a közönség érdeklődése, hogy már a pénztárnyitás első órájában a nyolcz előadásra 11,000 korona értékű jegyet vásároltak. Az opera-előadasokra jegyek válthatók : páholy 80 koronáért, földszinti jegyek 20, 16, 14, 12 és erkély jegyek 16, 12, 9, 6 és 4, emeleti jegyek 6, 4, 2 és 1.50 koronáért. A Fővárosi Nyári Szinház- ban ma este a Boccaccio kerül szinre. Kedden lesz a felújítása Feydeau és Desvalliéres Csak párosan czimü bohózatának, melyet szerdán megismételnek. Csütörtökön A fekete tenorista czimü operettet adják elő uj rendezés mellett, uj betanulással. Vasárnap a Kuruczfurfang czimü népszínmű kerül előadásra, mig délután a Nebánisvirág czimü operettet adják. A kulisszák mögül. Budapest, május 6 „A bosszúálló isten," — A berliniek mai, első estéjéhez. — Nagy estéje lesz ma a Vigszinház-nak és az egész szezonnak. Egy órával az előadás megkezdése után meglesz az Asch-láz és holnap kutatni fogják a könyvkereskedésekben, hogy van-e valami könyv ettől és erről az eddig ismeretlen irótól és iróról? A legjobban beavatottak valahogyan vissza fognak rá emlékezni, hogy a Hét már közölte egy apróságát és hogy fejcsóválva olvasták a szerző nevét, de gondolkodóba estek a mű színessége és megkapó volta miatt. Ma pedig előáll a berlini ensemble az Asch Salom egész estét betöltő, három felvonásos müvével, a mely ugy reprezentálódik, mintha a legrutinirozottabb drámaírók egyike irta volna. Gyönyörűen felépített cselekményt kapunk, nagy jeleneteket, jó szerepeket, szóval dramaturgia tekintetében nem is lehet szó felforgató törekvésről, de a cselekmény a legmerészebben kigondolt akczió, amelyet valaha színpadra hoztak, a milieuje a legkényesebb környezet, a melyet valaha ecseteltek, a tanulsága pedig összeszorítja az emberi szivet és lángbetükkel hirdeti: — Távozzatok a bűntől, mert a bün ujabb bünt okoz, az isten megboszulja az anyák vétkét a leányokon. A bün tanyáján nem maradhat tisztán a tisztaság sem! Sardou és Dumas és a többi nagy franczia be sokszor, be szépen, be elegánsan dolgozták fel azt a témát, hogy mi lesz a bűnbe esett nő leányával és hol sikerül, hol meg nem sikerül a mentési akczió. Asch Salom is ezt a témát dolgozza fel, de az övéhez hasonló színekkel még drámaíró nem dolgozott és ebben az újságban van az ereje. Gorkij barátja és Gorkij törekvéseinek osztályosa. Zsidó ember, a ki a bün ellen és a szabadságért küzd. Nyögi az orosz elmaradottság átkát. A müvét mindenütt adják és őt magát nem tűrik meg orosz földön. Pétervárott szenzácziós sikere volt és a művészi körök meghívták, hogy bankettet rendezzenek tiszteletére. Hát a bankettet megtarthatták, de a szerzőt bizony kitiltotta a rendőrség. Ez azonban nem akadályozta meg Csirikov-ot abban, hogy lelkes beszédben ünnepelje A boszuálló isten szerzőjét És ünnepelni fogja őt kétségtelenül a budapesti közönség is. Togo. Színházi pletykák. Budapest, május 6 Ruganyos történet. — „A fináncz" próbájáról. — A Vigszinház-ban most A trafikos leány mellett A financz czimü bohózatra is készülnek. Ebben a darabban Sarkadi Aladár, a jókedvű kómikus, egy kiérdemesült festőt játszik, a kinek képeit álnevek alatt értékesitik. Utálatos frátert kell adnia, a kit többek közt egy jóravaló bácsi, — Hegedűs Gyula személyesiti — tettleg is megfenyít. Ebben a megfenyitésben semmi dolga a kéznek és csupán a lábnak van benne szerepe. Igy hatásosabb. És Sarkadi a hatás kedveért türi ezt a helyzetet. A kollegák azonban észrevették, hogy a kis kómikus mennyire örül a szerepnek és ezért szeretik kissé ugratni. Erre a czélra pedig nagyon alkalmas a rugási jelenet. Szilágyi Vilmos rendező is résztvesz a tréfában és azért a kritikus jelenetet különös gonddal próbáltatja. A többiek pedig szekundálnak: — Igy rugd, Gyulai — Jobban állj, Aladár 1 — Ugy lesz hatásos, ha a falig röpíted, Gyula 1 — Kapj oda a kezeddel, Aladár ! Hegedűs meg egyre rúgott, Sarkadi meg egyre repült. A minap aztán jelentik, hogy Hegedűs kimentette magát a próbáról és nem vesz részt benne. — Hála istennek! — sóhajtja Sarkadi. — A sugó fogja mondani a Hegedűs szerepét, az pedig nem fáj. Kezdik a próbát és csakugyan a sugó beszél a távollevő művész helyett. Sarkadi meg vigan játszik és alakit. A mint azonban a rugási jelenethez érnek, megszólal Szilágyi Vilmos: — Na, most majd helyettesítem egy kicsit Hegedüst És már emeli a lábát. De ekkor felkiált Sarkadi: — Hát engem is helyettesítsen valaki, mert különben nem birom ki a premierig 1 Togo. Vidéki színpadok. Budapest, május 6. Molnái Ferencz vígjátéka, Az ördög, melynek budapesti előadásai ezen a héten a berliniek vigszinházi vendégszereplése miatt szünetelnek, a héten négy nagy vidéki színpadon kerül bemutatóra. Ma, hétfőn az aradi színházban Szendrey Mihály színtársulata és a debreczeni színházban Zilahy Gyula színtársulata mutatja be Az ördög-öt. A debreczeni színpadon az ördög szerepét Zilahy Gyula fogja kreálni. Csütörtökön a kassai színházban Komjáthy János színtársulata adja elő először a darabot, melynek czimszerepét itt dr Rácz Ede fogja játszani. Kétségtelenül legérdekesebb lesz a darab nagyváradi premierje szombaton, mert a nagyváradi színházban, Somogyi Károly színtársulatánál, Hegedűs Gyula, a Vígszínház művésze vendégj szerepel Az ördög czimszerepében. Hegedűs I vasárnap is fellép Molnár darabjában és a jövő í héten a kolozsvári színházban is eljátszsza ezt a brilliáns szerepét. • * -V ^ Az aradi színházban a mult héten három estén vendégszerepelt, igen nagy sikerrel, Csillag Teréz, a Nemzeti Szinház művésznője. Legközelebb az olasz gyermekopera-társulat és az Uránia-szinház rendez előadásokat az aradi színpadon.
