MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-05 / 123. szám
1907 má|iis 5. Budapesti színpadok. május 5. A Magyar Királyi Opetaház-bm a héten folytatja vendégszereplését Arnoldson Sigrid asszony, a ki holnap, hétfőn este a Faust Margitjában lép fel. Az érdekes és változatos heti műsort olvasóink az Operaház szinlapja alatt találják. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonságáról: Sabrier Aníoinette-röl mai számunk más helyén bővebben irunk. Az e heti teljes műsort, melyen A velenczei kalmár és a Nászinduló dominál, a szinház szinlapja alatt közöljük. * A Vigszinház-bm a berlini Deutsches Thea- ter vendégszerepel a héten és a hires ensemble nagyérdekességü műsoráról külön czikkünkben emlékszünk meg mai számunkban. Három délutáni előadás is lesz a héten: csütörtökön délután a Takarodó, jövő vasárnap délután Déryné ifiasszony és a Salome kerül előadásra, mig szombaton délután a Szinészegyesület színésziskolája tartja vizsgálati előadását. Csütörtökön délelőtt Pexöfi-matiné lesz a Vigszinház-bm. * A Magyar Szinház- ban A vig Özvegy ujabb jubileumához, 175-ik előadáshoz közéig. Pénteken, május 10-én hetedszer jubilál a páratlanul népszerű operett és az ünnepi estén is M. Szoyer Ilonka asszony az Operaház kitűnő művésznője játssza a czimszerepet. A vig özvegy e héten tizenegyszer kerül szinre mindig M. Szoyer Ilonkával és Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. Május 9-én, áldozó csütörtökön kétszer kerül szinre A vig özvegy, ugy az esti, mint a délutánin a czimszerepet M. Szoyer Ilonka játssza.; » A Királyszinház legelső és egyik legnépszerűbb darabja, Martos Ferencz és Huszka Jenő operettje, az Aranyvirág három évi pihenés után szerdán, május 8 án kerül szinre uj betanulással és uj kiállítással a Király színházban. A női főszerepet, az énekes és tánczos nápolyi leányt most is Fedák Sári játssza. Jegyek az Aranyvirág előadásaira már válthatók. — Strauss Richárd Salomé-ja iránt, a melyet a boroszlói opera együttesen május 16-tól kezdve nyolczszor ad elő a Királyszinház-ban, nagy a közönség érdeklődése, hogy ma, a pénztárnyitás első órájában a nyolcz előadásra 11,000 korona értékű jegyet vásároltak. Az opera-előadasokra jegyek válthatók : páholy 80 koronáért, földszinti jegyek 20, 16, 14, 12 és 9, erkély jegyek 16, 12, 9, 6 és 4, emeleti jegyek 6, 4, 2 és 1.50 koronáért. * A Fővárosi Nyári Színháziban kedden és szerdán a Csak párosan czimü bohózat, csütörtökön, pénteken és szombaton A fekete tenorista czimü operett kerül szinre, jövő vasárnap este pedig a Kuruczfut fang. A kulisszák mögül. i. Budapest, május 5. „Sabrier Antoinette". — A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonságáról. — Alig mult el A velenczei kalmár reprize, az idei színházi évadnak ez az igazán elsőrangú művészi eseménye, a Nemzeti Szinház már uj bemutatót készített elő. A bemutatóra kerülő újdonság: Sabrier Antoinette, Coolus Romainnek, a kiváló franczia drámairónak, érdekes darabja. Most még kissé idegenszerüen cseng nekünk a Coolus Romain név, a minthogy még csak pár évvel ezelőtt Francziaországban sem igen tudtak róla sokat. Coolus Romain négy év előtt tünt fel. A Theatre Libre-btn jutott szóhoz a Menage Bresil, a melylyel egyszerre magára vonta a kritika és a közönség figyelmét. Utána ugyancsak a Libre- ban a Raphaeljét adták elő, ezután pedig a L'Enfant Malade czimü színmüve következett. Hírnevét azonban nem ezekkel, hanem a Sabrier Antoinette-e 1 alapította meg. Ezt már a Theatre Vaudeville hozta szinre és hogy milyen nagy súlyt helyezett a darabra, bizonyítja az is, hogy milyen elsőrangú szereposztásban adta elő. íme, a párisi színlap: Sabrier Tarride René Grand Doreuil ... _ — Regnier Rurmilles ... ... ... ... _ ... Paul Huma Savergne ._ a.. _ _. ._ Báron fils. Vignac _ ... _ _ Aussourd Föpinczér Perret Czigányprimás Lebreton Louis ... Prika Irodaszolga __ Bertrand Antoinette ... Rejane Helen Marthe Regnier Saverguené Jeanne Bernon Marcelle Lizanne Avril Fanny... _ Verlain A budapesti szereposztás nem marad mögötte a párisinál. A Nemzeti Szinház java erőit állítja csatasorba, az élén P. Márkus Emiliával, a ki Rejane asszony szerepét, Sabrier Antoinettet fogja nálunk kreálni. Különben itt adjuk a teljes szinlapot: Sabrier Antoinette. Szinmü 3 felvonásban. Irta: Coolus Romain. Fordította Salgó Ernő. Semélyek: Sabrier Mihályfi René ... Odry Doreuil Pethes Richard ... Hajdú Rurmilles Náday B. Savergne Bónis Vignac Horváth Z. Föpinczér Thuránszky Czigányprimás Narczisz L'.uis Szőke Irodaszolga ... Deák Antoinette P. Márkus E. Helén Pau'ay E. Saverguené T. Vízvári M. Marcelle V Molnár R. Fanny Keczeri I. A dráma hősnője Sabrier Antoinette, a ki a férjével sokáig él jómódban, teljes boldogságban. A világ, hogy hogy nem, azt hiszi, hogy az asszonynak viszonya van egy másik férfival s pedig Doreuillel. A pletyka nem szűnik és a fülébe jut Antoinettenek is. És addigaddig hallja, hogy bűnös asszony, mig végre csakugyan ébred benne a szerelem egy idegen férfi iránt. Ennek a kedvéért már kész volna elhagyni az urát. Elhatározásában azonban megingatja egy hirtelen bekövetkezett tragédia: az ura tönkremegy és csaknem koldusbotra jut. Látva az ura szenvedéseit, nem meri magára hagyni: a lelkiismerete nem engedi. Végül maga a férj tér ki az útból: agyonlövi magát. F. II. Berliniek a Vígszínházban. — Reinhardték miisora. — Asch Salom nevét máris megtanulta egész Budapest. Legalább is annyira ösmerik, mint a Goldfaden-ét, a kit a Szulamit tett híressé. Rokon a két szerző annyiban, hogy a zsidóság köréből választja müveinek tárgyát és egy eléggé kiaknázatlan forrásból merít poézist. Az Asch Salom poézise azonban megdöbbentően borús; olyan, mint a fekete rózsa. A közönség tudja, hogy valami egészen szokatlan, egészen újszerű, példátlanul merész alkotás jut ezúttal eléje és mohón várja, hogy megismerkedjék az orosz iró müvével, a melyet egyes német esztétikusok egyszerűen klasszikusnak mondanak. És valóban csodás, hogy Asch mikép találja meg a szennyes környezetben azt a költői erőt, a mely a maga hatalmával feledteti, hogy a cselekmény oly helyen játszik, a melyet eddig alig lehetett volna színpadra hozni. Reinhardt ék előadása ebben nagyszerűen segített a műnek és igy érthető, hogy Berlinben, a hol pedig szigorú czenzura van, A bosszúálló Isten-1, melylyel holnap este megkezdik a Vígszínház- ban tiz estére terjedő vendégszereplésüket, nemcsak szinrehozhatták, de a lehető legnagyobb sikerre is juttathatták. A béke ünnepe, mely a vendégjáték második újdonsága, Hauptmann Gerhart családi drámái közt foglalja el az első helyet. Testvére a Magános emberek-nek. Kevésbbé népszerű, de annál megkapóbb és mindenképen ama müvek közé tartozik, a melyekkel meg kell ismerkedni és a melyekkel való megismerkedés igaz lelki gyönyörűség. Reinhardt-ék a Hauptmann darabját már azért is különös gonddal játszszák, mert már Btahm-ék is adták a rendkívül érdekes müvet és ez is sarkalta a Deutsches Theater ensembléját. A harmadik újdonság: a Bunbuty, módot ad a berlinieknek, hogy Wilde-ot is játszanak, még pedig azt a Wilde-ot játsszák, a kit nálunk még nem ismernek: a humorista Wilde-ot. A Bunbury egyike a legvidámabb vígjátékoknak és a német színpadokon annyira szeretik, hogy a különböző színpadokon háromféle fordításban is adják. Wedekind Frank müve, a Frülingsetwachen, mely pénteken kerül sorra, a legeredetibb irodalmi alkotás. Még Wedekind töl is meglepő, pedig az ugyancsak hozzászoktatta a közönséget, hogy épen nem keresi fel a járt utakat. Gyermektragédiának nevezi a maga darabját és tényleg megrázó tragédiája a serdülésnek, az öntudatlan bűnbeesésnek. A megszokott dramaturgiának megtagadása a Tavaszi ébredés, de a fiatalság lelki világának oly feltárása, oly igaz képe, a minőt még sohasem láttak színpadon. Az Angélában Hartleben Ottó Erich, a diadalmas Rosenmontag szerzője, szólal meg és vele együtt jut szóhoz Courteline, a jókedvű franczia A rendőrbiztos czimü vidám aprósággal. Ez a két darab kétszer szerepel a berliniek műsorán, mely ezultal érdekesebb, gazdagabb és változatosabb, mint volt harmad és negyedéve, a mikor Reinhardt-ék oly nagy sikerei játszottak a Vígszínház közönsége előtt. Togo. III. „Aranyvirág." — Repríz a Királyszinházban. — Olyan fiatal színházban, mint a milyen a Királyszinház — most fogja csak a negyedik szezónját befejezni — különös érdekesség egy repríz. És különös művészi gondosság is kell ahhoz, érdekessé és vonzóerejüvé tenni egy olyan „régi" darabot, a mely még élénk és kedves emlékezetében van a közönségnek. A Királyszinház igazgatósága most, hogy a szenzácziós Sű/ome-előadások előtt egy reprizzel akar kedveskedni közönségének, éppen ezért valósággal nagyobb gonddal készül a felújításra kerülő Aranyvirág előadására, mint egy újdonság bemutatására. És a próbák azt igérik, hogy a repríz még érdekesebb, még szebb lesz, mint a premier. Pedig a Martos Ferencz és Huszka Jenő kellemes és vidám operettjének premiérje annak idején igazi szenzácziószámba ment. Kétségtelen érdekességet és fényt kölcsönzött a premierjének az is, hogy az akkor egyúttal a Királyszinház megnyitó-előadása is volt, — 1903. november 6-án — de egyébként is olyan parádés volt ez a premier, a milyenhez hasonlót eddig aligha produkáltak budapesti operettszinpadon. Méltó nagy siker koronázta is a kitűnő produkcziót: az Arany virág en suite 66 előadást ért meg és akkoriban színházi körökben, mint csodát mesélgették, hogy az első tiz előadása kerek 35.000 koronát jövedelmezett és az első huszonöt előadásának 2800 korona volt a bevételi átlaga. A Bob hetczeg hatalmas sikere után az Arany virág volt a Huszka Jenő és Martos Ferencz első operettje, nem csoda, hogy olyan nagy volt iránta a közönség érdeklődése, melyet különösképen élesztett a pompás előadás : három tényezője: Fedák Sári, a czimszerep ! kreálója, a ki a szerdai reprizen ismét ezt a J szerepet játssza, Ssamosi Elza, a ki ezzel a szereppel kezdte meg a szinpadi pályafutását Budapesten és Konti József, a legzseniálisabb magyar operett-komponista, a kit oly korán ragadott el a végzet, a magyar szinpadi művészet pótolhatatlan veszteségére. Konti Józsefen kivül kidőlt az Aranyvitág első előadása óta a premier egy másik kiváló szereplője is: Vécsey Géza, a kitűnő baritonista, a ki szintén ezzel a szereppel debütált nagy sikerrel budapesti színpadon.
