MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-09 / 127. szám

1907. máius 9. Budapesti színpadok. Bndapeit, május 9 A Magyar Királyi Operaház-ban Amoldson Sigrid asszony e héten még két estén vendég­szerepel. A mai ünnepnapon, bérleíszünet­ben, A sevillai borbély kerül szinre, melynek Rozina szerepe Amoldson asszony egyik leg­jobb alakítása. Vasárnap a Mignon- í ismétlik meg, melynek szombati előadásakor már a dél­előtti órákban miden jegy elkelt. Anthes György nyári szabadságidejének megkezdése előtt e héten még egyszer lép fel. szombaton a Lohengt in-ben. A Nemzeti Színház szenzácziós sikerű új­donságát, a Henry Bataille Nászinduló- ját, melynek eddig minden előadására zsúfolásig megtelt a nézőtér, pénteken adják ismét elő. Szombaton bemutató előadás lesz a Nemzeti Színház-ban. Ekkor adják először Romain Coolus: Antoinette Sabrier czimü színmüvét. A czim­szerepet P. Márkus Emma asszony kreálja ebben a nagyhírű franczia drámában, melynek teljes szinlapja a következő: Sabrier .Antoinete Szinmü 3 felvonásban Irta : Coolus Romain. Fordította : Salgó Ernő. Semélyek: Sabrier Mihályfi René Odry Doreuil Pethes Richard Hajiu Rurmilles Náday B. Savergne Bónis Vignac Horváth Z. Főpinczér Thuránszky Cziginyprimás Narcziszj Louis Szőke Irodaszolga ... Deák Antoinette P. Márkus E. Helén Pau ay E. Saverguené T. Vízvári M. Marcelle V Molnár R. Fanny Keczeri I. Az újdonság vasárnap kerül másodszor előadásra, mig vasárnap délután Sardou víg­játéka, A mult szerepel a műsoron. Jövő hétfőn Romeo és Julia kerül előadásra. • A Vigszinhdz hetét a" berliniek vendég­szereplése tölti ki. Ma egy Courteline-darabbal, A biztos ur-ral vezetik be az estét és utána Hartleben: Angelia czimü müvét mutatják be. Pénteken A boszuálló isten-t ismétlik. Szombaton és vasárnapon Wedekind Frank diáktragédiáját, a Tavaszi ébtedés-l játsszák. Szombaton délután a Szinészegyesület színésziskolája rendez vizs­gálati előadást. Vasárnap délután a Salome-1 és a Déryné ifiasszony-1 adják. * A Magyar Színház homlokán holnap, pénteken, hetedszer gyullad ki a viilam­lángokban kirakott ünnepi szám. Ezúttal Lehár Ferencz páratlan népszerűségü operettjének, A víg özvegy-nek 175 ik előadását jelentik a számok. Az ünnepi előadáson is M. Szoyer Ilonka, az Operaház kitűnő művésznője játssza Glavari Hanna szerepét. M. Szoyer Ilonka asz­szony nagy művészete, gyönyörű hangja és előkelő játéka elragadja a közönséget. Az ünnepi előadáson is M. Szoyer Ilonka, egész héten, estéről-estére eljátssza A vig özvegy czimszerepét; áldozó csütörtökön, május 9-én kétszer is, délután és este. Daniló Szerepében mindig Rálhonyi Ákost tapsolja a közönség ; egyre nagyobb sikere van Agnelli Irénnek, a ki Valenciennet alakítja. A vig özvegy vidám együt­tese minden előadáson a régi. « A Királyszinház-ban a tegnap este teljes sikerrel felelevenített pompás operett az Arany­virág most mindennap szinre kerül, s csak vasár­nap délutánját engedi át egy másik eredeti dal­játéknak, a Buttykay Ákos Csibészkirályá-nak Egyre nagyobb arányokat ölt a közönség érdeklődése a boroszlói operának Salome-elő­adásai iránt. Strauss Richárd világhírű zene­drámáját, a mely a kontinens német színpadjai­ról kiindulva, már Amerikában is szenzácziás sikereket aratott, tegnap adták elő Párisban is A párisi előadást maga Strauss tanította be, a ki ma levelet intézett dr. Lőwe-hez, a boroszlóiak igazgatójához, a melyben kilátásba helyezi, hogy operája egyik budapesti előadására személyesen eljön. Tisztelem és szeretem — irja — a buda­pesti zeneértő közönséget, a mely előtt már több szimfónikus munkám, a „Till von Eulen­spiegel", a „Zarathustra", a „Symphonia Do­mestica" szinrekerült. Nagy örömének ád azon­kívül kifejezést, hogy Salomet Budapesten annaklegkiválóbb kreálója: Fanchette Verbunk énekli. Verbunk asszony — a ki mint a leg­jobb német Carmen lett híressé — oly tökéle­tes alakitója Saloménak, hogy Conried a jövő évi amerikai Salome előadásokra — egy esz­tendő alatt száz estére — őt szerződtette. Verbunk asszony már az első este föllép. * A Fővárosi Nyári Színház-ban ma este A fekete tenorista czimü operettet adják elő uj ren­dezés mellett, uj betanulással. Vasárnap a Kuruczfurfang czimü népszínmű kerül elő­adásra, mig délután a Nebintsvirág czimü operettet adják. „A biztos" és „Angéla". — A berliniek negyedik vendégjátéka. — Reinhardt-ék a Courteline egyfelvonásosát arra használják fel, hogy tanúságot tegyenek arról, hogy a franczia bohózatokra adnák ma­gukat, ezen a téren is a legkiválóbbat nyújta­nák. Ebben a tekintetben is hasonlít ez a tár­sulat a Vigszinhdz együtteséhez, a mely oly megrendítő hatásokat és oly egetverő derültsé­get tud elérni a darab műfaja szerint, a melyet a közönség elé visz. De azza', hogy franczia darabot választva épen Couitelim müveiből válogattak, ismét azt mutatják Rainhardt-ék, hogy jó az Ízlésük és a bohózat terén is bizonyos klassziczitásra törek­szenek. Ez a Courteline nem hosszú lélegzetű iró, de minden apróságában mély filozófia, nagyszerű megfigyelőképesség nyilvánul és a megfigyelés eredményét pompás humorral tudja feldolgozni. A rendörbiztos is ezt bizonyítja. A franczia közigazgatásnak ez a szerve legélénkebben foglalkoztatja a franczia bohózalirókat és alig van bohózat, a melynek személyei közt nem szerepelne, de rendesen csak másodsorban. Courteline azonban a darabjának hősévé tette és irgalmatlanul kikaczagtalja a kis zsarnokot. Az előadás legérdekesebb mozzanata két­ségkívül az, hogy a biztost Schildkraut Rudolf játssza. A legjobb német Shylock a franczia rendőrbiztos szerepében 1 Ez csak érdekelhet? Sepcsovics Jankel a bornirt közhivatalnok kabát­jában 1 A ki tegnap megrendített, ma kaczag­tatni fog és közönségünk szereti az ilyen ellen­téteket. Az Angela a korán elhunyt Harileben Ottó Erich kétfelvonásos komédiája. Egyike a leg­maróbb szatíráknak, a melyekben a Rosen­montag szerzője vidám gúnynyal ecseteli a szerelem rokkantjainak életét. Jeligéül ezt irta müve elé: — Vesd meg a nőt! Angélát, a könnyüvérü hölgyet, a ki min­denkit bolondit és egyszerre játssza ki apát és fiút, Wangel Hedvig adja, a kinek sokoldalúsá­gát már előző vendégszereplései alkalmával is nagyon méltatta közönségünk. Testestől-lelkes­től színésznő, csupa tüz és csupa kedély, friss és üde humor lengi át játékát, a melynek ter­mészetessége mintaszerű. Fiút és apát, a kik vetélytársak, Biensfeldt Paul és Steindruck Albert játsszák és igen hálás szerepe van Herzfeld Guidónak, a kit máris nagyon megszerettek nálunk. Közönségünk kétségtelenül hálásan fogja fogadni az újdonságokat is és a sok kitűnő előadását is. Togo. Budapest, május 9. Amoldson Sigrid. — Beszélgetés a művésznővel. — Az Operaház-ban ma este idei vendég­szereplése során harmadszor lép fel Amoldson j Sigrid, ezúttal egyik legbrilliánsabb szerepét: A szevillai borbély Rozináját énekli. Túlzás nélkül megállapítható, hogy a kül­földi vendégművészek között, a kik a buda­pesti Operaház-at sűrűbben felkeresik, Amold­son Sigrid a kiválasztott kedvencze a mi kö­zönségünknek, mely valahányszor csak körünkbe érkezik a világhírű „svéd csalogány", a leg­nagyobb érdeklődést tanúsítja fellépései iránt, így most is minden fellépésére zsúfolásig meg­telik a nézőtér és eddigi fellépéseire is már jó­előre elkeltek az összes jegyek. Kétségtelen, hogy a közönség, mely ilyen nagy szeretettel és elismeréssel hódol a nagy művésznőnek, a mikor a színpadon fellép, ér­deklődik az iránt is, hogy vájjon milyen a művésznő a színpadon kivül ? Éppen ezért fel­kerestük a művésznőt budapesti lakásán, a Hungária szállóban, hogy vele beszélgetést foly­tassunk. Amoldson Sigrid asszony a férjével: Fischoff úrral — a ki állandó, hü kísérője müvészkörutain — a dunaparti hotel egy ele­gáns másodemeleti lakosztályában lakik. •A Dunára nyiló szalónban várakoztam a művésznőre és a várakozás perczeiben körül­néztem a teremben. Első tekintetem a nyitott zongorára esett, melyen fellapozva feküdt — Strauss Richárd Salome-jának partitúrája. Néhány pereznyi várákozás után megjelent a művésznő, csipkékkel diszitett elegáns reg­geli toiletteben, mely első tekintetre elárulta, hogy csak Paguin vagy Worth műhelyéből ke­rülhetett ki. Amoldson asszony rajtakapott, hogy a zongora körül fürkészgettem. Mosolyogva mondotta: — Tehát ön máris kileste egyik legérde­kesebb titkomat. . . Igen, a Strauss Richard Salome-jára készülök, melyet a jövő szezónban fogok bemutatni a szentpétervári udvari szín­házban, az olasz op ara-társulattal... Az idei szezónom legszebb estéi voltak a péterváriak... Két hónapig vendégszerepeltem az orosz fő­városban, a hol az idén egy valóban érdekes művészi produkezióban volt részem: három­féle Faust-ban énekeltem Margit szerepét. Elő­adtuk Gounod Faust ját, a Berlioz- féle Faust elkárhozásá-t és Arrigo Boito Mefislofeles-él. Mind a háromban Margitot énekeltem az oro­szoknak . . . — ... a kik természetesen el voltak ra­gadtatva mind a három alakítástól 1 — szakí­tottam félbe a művésznőt. — Oh — folytatta Amoldson Sigrid sze­rényen — igazán nincs okom a panaszra. Gyö­nyörű, hálás közönség és lelkesedő. A tempera­mentumuk éppen ellentétben áll az orosz milieuvel, a mely zord. hideg, havas... Mennyi hó, mennyi hói Higyje el, mindennap eszembe jutott a tavasz, még pedig a budapesti tavasz és ezzel együtt a budapesti közönség, néhány év óta mindig tavaszsza! keresek fel . . . A művésznő felnyitotta a szalón egyik ablakát és letekintett a csodálatos dunai pano­rámára : — Ebben az isteni látványban gyönyör­ködöm nappal és a budapesti közönségben este. Igazán és őszintén mondom: a budapesti közönségben telik legnagyobb gyönyörűségem, az önök közönségében, mely állandóan hü marad hozzám . . . Hirtelen, minden átmenet nélkül megkér­deztem a művésznőtől: — Szereti nagyságos asszonyom az interv­jukat ? Amoldson Sigrid felkaczagott és — nem felelt erre a kérdésemre. — Bizonyosan nem szereti — folytattam — mert mi magunk tudjuk legjobban, hogy az interviewer alapjában a világ legkellemetlenebb embere. Éppen ezért csak annyit kérek még öntől: mondjon el a Magyar Szinpai szá nára valami derűs epizódot a mi vándorlásai közben megesett önnel. A művésznő egy kicsit gondolkozott, azután elmondotta a következő kedves történetet: — Tavaly történt. Egy nagy körút után érkeztem meg Párisba. Hónapokig barangoltam, hogy csak a nagyobb állomásokat emlisem: Pétervár, Lisszabon, Madrid, Nápoly, Monte­Carlo . . . (Mellesleg megjegyezve, a monte­carlói színházban kreáltam Rubinstein Démon­jának a női főszerepét és az előadásban résztvett Saljapin, a hires orosz énekes is.) Szóval keresz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom