MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-23 / 141. szám

1907 május 23. 7 vígszínház. «A kis trafikoslány» szövege. I. felvonás. Grandierné asszony, egy derék erdész özvegye, nyugodtan él Chateu-Thierry­ben, a hol trafikjogot kapott. Périne, öreg cse­lédje támogatja a kis Miquette, egyetlen leánya, nevelésében. Miquette jó leányka és szívesen jár misére, de még örömestebb hallgatja a szí­nészeket és az este is rajongással élvezte va­lami kóbor trupp előadását. Annál fogékonyabb most az ilyenek iránt, mert nagyon szerelmes a fiatal Urbain grófba, a ki bár nem is do­hányos, tömegesen veszi a dohányt, csakhogy alkalma legyen Miquettet látni. Urbain nagyon félénk fiu, de végre mégis sikerül szerelmet vallania, de akármilyen boldoggá teszi ez a vallomás a fiatalokat, nagy veszély fenyegeti őket, mert Urbain nagybátyja, La Tour-Mirande márki megtudja a dolgot és mint „A kaméliás hölgy" öreg Duvalja, megjelenik, hogy beszéljen a Miquette fejével. A bácsi ugyanis azt akarja hogy Urbain vegye el a gizdag Mercadier kis­assszonyt. Az öreg márki annyira terrorizálja Urbaint, hogy ez otthagyja Miquettet és végül Miquette is lemond a fiatal emberről, mert az öreg azzal biztatja, hogy Párisban nagy művész­nőt csinál belőle. Ebben segitségére van Mon­chablon, a vándorszínész is, aki előző este annyira tetszett Miquettenek és a ki kopott cziviJruhában is imponál neki. La Tour-Mirande rábírja Miquettet, hogy szökjék Párisba, a hol neki szép kis villája van. II. feivonás. Miquette a márki házánál van, Naiv hitében csakugyan azt hiszi, hogy La Tour-Mirande hátsógondolat nélkül akar belőle művésznőt faragni. Az anyját is értesí­tette és a márki nagy ijedelmére Grandierné asszony is megjelenik. La Tour-Mirande mégis remél. Szabit kedvesével, csakhogy annál töb­bel lehessen Miquette-tel, a kit Monahablon primadonnának szerződtet. Grandierné nem akar elmaradni a leányától és szintén odaszer­ződik a színtársulathoz. III. felvonás. Miquette ünnepelt művésznő lett. Urbain még mindig szereti, de most már a leányka nem akar az övé lenni, nem mintha hűtlenné vált volna hozzá, de nem akar be­tolakodni olyan csaladba, a hol nem szívesen látják. Aztán meg a házasság véget vetne mű­vészi pályájának. Szerencsére az öreg márki időközben atyailag szereti meg Miquettet és szivével inkább a még mindig szép Grandierné asszony felé fordul. Miquette anyját megkéri és aztán ráparancsol Miquettere, hogy legyen az Urbain felesége. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, Vili., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Elóadá. sok délután 4-től folytatólag éjfélig. SZABADALMAZOTT Kapható minden gyógytárban ós drogériába». — Arozom szépségét! Vállam, nyakam, karom fahérségét! Kezem finomságát! egyedül a valódi „gyöngyvirág créme" csodás hatásá­nak köszönhetem 1 Kapható Budapesten a Városi gyógytárban Váczi-utcza 34/10. sz. Kis tégely ára 1 kor. Nagy tégely ára 1.50. I A «Salome» dalmű szövege. Heródes, Júdea helytartója nagy lakomát ad a római követ tiszteletére. A palotából ki­hallatszik a mulatók zaja. Köztük van Salome is, Herodiás leánya. Mindenki őt nézi, a kire azonban nyomasztólag hat a férfiaknak, külö­nösen mostoha atyjának bántó tekintete. Ki­megy az udvarra, a szabad levegőre. Ebben a pillanatban hangzik fel a cziszterna mélyéből Jochanaan hangja: Salome megdöbbenve hall­gatja. Megtudja, hogy az a Jochanaan, a pró­féta, a kit Heródes fogva tart, mert fél tőle. Látni akarja a prófétát, beszélni akar vele. Hiába könyörögnek az őrök, hogy Heródes szi­gorúan megtiltotta Jochanaan kibocsátását, Salome nem tágit; megpillantja a fiatal szíriai harczost, ki epedő tekintettel folyton csak őt nézi. Asszonyi ravaszsággal súgja néki: „Te teljesíted kérésemet Naraboth . . Jochanaan kiszáll a cziszternából. Salome megrettenve nézi. Vágygyal párosult rettegés fogja el Salo­mét. Közeledik hozzá, beszélni akar vele ; a próféta azonban tudni sem akarja, hogy kicsoda. Azt különösnek tartja Salome: hiszen ő Júdea herczegnöje, a kinek mindenki keresi kegyét. Hogy lecsillapítsa a próféta haragját, megaláz­kodik, mint valami rabnő. Odaáll Jochanaán elé és a szerelmes asszony szavaival felel átkaira. Midőn azonban az ekkor is durván utasítja el magától, felébred Salomeban anyjá­nak, a bűnös asszonynak vére. Vágyódik e férfiú teste után, bármily visszataszító is. Látja ajkainak égő pirosságát: „Az ajkadat akarom megcsókolni Jochanaan!' A próféta pedig meg­átkozza és eltűnik ismét sötét börtönében. És Salome szenvedélyesen erősen kiáltja folyton: Meg akarom icsókolni az ajkadat!:" Salome sorsa eldőlt. Lassan érlelődik meg benne a bosszú az ellen, a ki öt ennyire meggyalázta és akkor villan meg agyában a próféta meg­öletésének gondolata, mikor Heródes arra kéri, hogy tánczoljon. Heródes vendégeivel a palota széles terasszára jön. A bor gőze dolgozik agyában, fél, retteg. Ha Salome barátságosabb lenne hozzá, mindjárt megkönnyebbülne lelke. De hiába kínálja itallal, gyümölcscsel. És Salome tánezol, hogy Jochanaan meghaljon. Gzinikusan lejti a „hét fátyol tánczát" az eszelős tetrarcha előtt, a ki belé, feleségének leányába szerel­mes és mikor Heródes a legnagyobb extázis­ban van, lerogy lábai elé és kéri az esküvel igért jutalmat: Jochanaan próféta fejét. Salome elérte boszuját. A véres főt kezében tartva, eszelős vijjogással tapad a mozdulatlan ajkakra szája, szívja magába a csókot, a mit az élő megtagadott. A vendégek eltávoznak; Heródes még egyszer visszapillant a rettenetes dráma szinterére. Borzadva látja maga előtt a min­I den emberiességből kivetkőzött asszonyt. Fel­! ébred benne az uralkodó öntudata ós fensége­sen, királyhoz méltón adja ki szilárd hangon a parancsot: „Öljétek meg ezt az asszonyt. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, Vin., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Városligeti Nyári Szinház A „Pesti asszonyok" szövege. Első felvonás. Pedál Menyhért zongora­mester volt Prokopék házában és ezalatt ö és Prokopné leánya, Klára, kölcsönösen egymásba szerettek. Pedál azonban szfgény ördög volt és a módos Prokopné nem egyezett bele, hogy leányát elvehesse. Pedál vérző szívvel elbúcsú­zott a leánytól; elutazik, úgymond, Amerikába és ha majd vagyont szerzett, visszatér szerel­meséhez. Klára és Pedál kölcsönösen örök hűséget esküsznek egymásnak, mely eskü alól csak a halál vagy hűtlenség oldoz fel. Két év is elmúlik, Pedál nem tér vissza. Prokopné be­beszéli leányának, hogy Pedál útban Amerika felé befulladt a tengerbe és igy most már nem köti esküje, fogadja el tehát az érte régen esengő Rozsnyai Fülöp kezét. A leány végre enged és Rozsnyaihoz megy feleségül. Az első felvonás Rozsnyai Fülöp lakásán folyik, a ki éppen menyegzőjét üli Klárával. A nászvendégek lassan szétoszlanak s egyedül hagyják az ifjú párt, kik éppen a nászszobába készülnek, a midőn az egyik mellékszobából zongorahangok hallatszanak, majd pedig egy dal hangzik fel, melyet Pedál Menyhért irt annakidején Klárá­hoz. Klára a dal hallatára odarohan, felrántja az ajtót és megpillantja Pedált, a kit az egyik szolga előzőleg odarendelt, hogy hangolja meg az uj zongorát. Klára látva, hogy megcsalták, besiet a nászszobába és magára zárja az ajtót és nem engedi be a mit sem sejtő férjet, a ki kétségbeesésében kidobja Pedált és zokogva egy pamlagra dől. Második felvonás. Strublinszky bécsi zenede­igazgató 50 éves jubileumának örömére a nö­vendékei kerti ünnepélyt rendeznek. Az ünne­pélyen Pedál zongorázik, a kit Rozsnyai, érte­sülvén, hogy miről van szó, mindenáron meg akar házasitani, hogy ezáltal bizonyítsa Klára alőtt Pedál hűtlenségét. Prokopné szintén azon fáradozik és hajlandó e végből anyagi áldozatra, a miről értesül Strublinszky, kinek három haja­don leánya van és igyekszik Pedált Fifi nevü leányának férjül szerezni. Rozsnyai Miminek, Prokopné pedig Tininek szánja Pedált, Erzsi, a szobaleány pedig magának. Ebből rendkívül mulatságos bonyodalom keletkezik, végül Pedál ugy ségit magán, hogy megugrik. A tánezok­kal és fülbemászó dalokkal tarkitott felvonás a hires Strublinszky-indulóval végződik. Harmadik félvonás. Dr. Czinege Kázmér biró Pedált maga elé idézi öt rendbeli házassági igéret be nem váltása miatt. A tárgyalás folya­mán kisül, hogy Pedál egyiket sem veheti el. még pedig azért, mert Amerikában végszüksé­gében megnősült, egy kongónéger nőt véve feleségül. Általános a szörnyüködés a nők között és Pedál ugyancsak pórul járna, ha a Czinege véletlenül meg nem állapítja, hogy Pedál felesége hűtlen elhagyás czimén elválasz­tásukat követeli és igy Pedál tulajdonkép megint szabad. Az őt ostromló lányoktól ugy szaba­dul, hogy feleségül 7eszi Erzsit és megígéri, hogy a többinek is szerez férjet. Klára igy fel­szabadul fogadalma alól és boldogan nyújtja át a nászszoba kulcsát férjének, ki szerelmesen öleli magához kisasszony-feleségót. Egy órára nézzük meg az „Apolló" szinház előadá sait, Vili., Népszinház-u. 1—3. sz Népszinház mellett E5iüi!'< ii'ntii t- töl folytatólag éjfélig. I lUKUt KOSSUTH LAJOS. p lítaö HIRDETÉSEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában Gerlóczy-utcza 1. — Telefon: 9—40. tacaial m «enekarl kuruc rek "ÄttÄÄ STERIBERG C8. és kir. ndvari hsngsiergyMan Kerepesi-ut 36. %i

Next

/
Oldalképek
Tartalom