MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-14 / 73. szám

14. márczius 10. M. KIR. OPERAHAZ. jjíXzxxtxfjMMtxxxxxtxxxxs i.ttmm» NEMZETI SZÍNHÁZ. Tibaldi bosszút esküszik lánya elrablója s a kormányzó gyilkosa ellen. »A walkür« szövege. (Wotan megtudta Erdától, hogy ha nem • ikerül a zsarnok Alberichtől a varázsgyürüt -isszahóditani, az isteneket a pusztulás vesze­delme fenyegeti A walkürök Wotan és Erda sereiméből származtak, a kik hivatva vannak a hős vitézeket a Walhallába vezetni. A varázs­gyürüt fogadalma szerint Wotan saját maga nem veheti vissza az óriásoktól. Hogy azonban mégis birtokéba keritse, mint vándor a földre Indul, a melyből annak a hősnek kell szár­maznia, a kire neki szüksége van.) Első felvonás. Hunding viskója, a melynek közepén egy hatalmas fa áll, a mely a tetőn tul nőtt. Egy fegyvertelen, kimerült férfi rohan be a szinre és fáradtan rogy le. Sieglinde, a ház asszonya segítségére siet a menekülőnek. A ház ura távol van, de a mikor Hunding hazatér, a vendége tiszteletére lakomát készít­tet. Lakoma közben Hunding megkérdezi az idegent, ki ő, a ki azt mondja, hogy Wehwaltnak hivjék és azért volt kénytelen menekülni, mert megölt egy embert, a ki ellen egy házasságra kényszeritett asszonyt védelmezett. Hunding megismeri az idegenben ellenségét, a ki vélet­lenül az ő házába menekült; de azért éjszakára felajánlja neki tűzhelyét. Sieglinde nagy von­zalmat mutat az idegen iránt és sejti kilétét. Miután férje számára álomitalt kevert és az mér mély álomba merült, visszatér az idegen­hez és megmutatja neki a tölgy hatalmas tör­zsében levő kardmarkolatot, a melyről elmondja, hogy menyegzője napján egy félszemű vándor vWotén) ékelte be tövig a fába. A kard mar­kolatát túlvilági fény világitja meg, az idegen odarohan és teljes erejével kirántja a kardot a fából. Sieglinde megtudja ebből, hogy az erős hős senki más, mint Siegmund, a fivére. Kitörő örömmel borulnak egymás karjaiba és az ébredő erdőbe vonulnak egymással. Második felvonás. Sziklahasadék. Wotan testvérei közül kitünteti Brünhildát és meg­parancsolja neki, hogy az üldöző Hunding és Siegmund közötti küzdelemben, ez utóbbit támogassa, közben azonban megjelenik Fricka, • házasélet védője és büntetést kér Siegmund ellen, a ki tulajdon testvérével szeretkezett. Wotan hiába kéri Frickát, ez nem enged s igy kénytelen kívánságát teljesíteni. Visszahívja hát Brünhildát és meghagyja neki, hogy vegye el Sigmund kardjának hatalmát és Hundingot segitse győzelemre a kettős harczban. A walkür azonban észreveszi, hogy Wotán nem a saját akaratából rendelte ezt igy és elhatározza, hogy a küzdelemben mégis Siegmund pártjára áll. Wotan azonban haraggal lép közbe, védelmére kell Hundingnak és a Siegmund kardja ketté­törik. Hunding megöli Siegmundot. Sieglindet azonban, a kinek fivérétől gyermeke született, Brtlnhilda megmenti, de Wotan dühösen üldözi az engedetlen walkürt. Harmadik felvonás. Szikla, a mely körül a walkürök gyülekezni szoktak. Brünhilda jön Sieglindeval es kéri testvérei oltalmát. Wotan büntetése elől azonban hiába akar menekülni. Siegündet és gyermekét az erdőbe küldi és bevárja a haragjában tomboló apját, a ki meg­fosztja istenségétől, varázsálomba ringatja és ait határozza, hogy annak legyen a felesége, a ki csókjával felébreszti. A szerető gyermek könyörgéseitől azonban meglágyulva, tekintve, hogy az tulajdonképen az ő titkos óhaját akarta teljesíteni, lángtengerrel övezi a hegyszakadékoi | ás azt határozza, hogy csak az a hős férfi ébreszthesse fel Brünhildát, a ki a lángokon keresztül mer gázolni. I »A néo« szöv ge. I. felvonás. Hangár Barna, régi nemes ember, a ki szorgalmas munkával maga gyűj­tötte millióit. Demokrata jelszavakat hangoztat és a nép javát, nép üdvét emlegeti, hogy igy nagvratörő czéljait megvalósíthassa, ha nem is a maga személyében, de leánya: Olga által, a kinek grófi vöt szánt. Ez a terv meghiusul és Hangár leányát férjhez adja Barkó György egyetemi tanárhoz, a ki igazi és őszinte nép­apostol és a ki iránt Olga is nagy vonzódással viseltetik. Előbb azonban Györgyöt megválasz­tatja képviselőnek, hogy a parlamentben — a demokrata jelszavak hangoztatásával — emel­kedjék és majdan miniszter legyen belőle. II. felvonás. Györgynek nagy sikerei van­nak a parlamentben, megnyeri a miniszter tet­szését, a ki eljön Hangárék estélyére is. De itt György megtudja, hogy a miniszter és hive: Hangár is, csak hangoztatták a demokrata jel­szavakat, de alapjápan nem a nép javáért küzdenek. Ö nem képes hazudni, az igazságért küzd és apósának kijelenti, hogyha nem kö­vetheti igaz meggyőződését: lemond a mandá­tumáról, melyet apósa vásárolt a számára. Iíangár felbőszül ellene, de Olga csak most látja, hogy férje igazán méltó az ő nagy szerelmére. III. felvonás. György ragaszkodik elhatá­rozásához még azoD az áron is, hogy a szere­tett hitvesétől el kell válnia. Egy falubeli parasztnak: Márton bácsinak nemes és becsü­letes cselekedete azonbau megismerteti Han­gárral is a nép igazi lelkét és azért ő is, veje igaza mellé áll és maga küldi Györgyöt a képviselőházba, hogy ott megkezdje a harczot a miniszter ellen. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. dgy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett­Előadások délután 4-tól folytatólag éjfélig. KOTSCHY ERICH olsfi magyar mechanikai czőnyegporoló éa megóvó intézet Hungária-körzőt 94. Telefon 808. SiSnyegmoeáe, Javiták, agytoUtiaititáa éa batár­ba raktároz»«. A »Frangepán Imre* szövege. Első felvonás. Zára városának kormányzó palotájában. A dalmát nép leakarja rázni Ve­lencze jármát és Magyarországhoz kiván csat­lakozni. Frangepán Imre, a nép vezére azért is gyűlöli a velenczei kermányzót, Falierit, mert vőlegénye Margarétának, ki Frangepánt szereti, de a kit atyja a kormányzóhoz kény­szerit. I. Lajos király követei, élükön Kont Miklós a város tanácsa előtt követelik a ma­gyarok jussát. Frangepán magáévá teszi ügyü­ket, a többség is hozzá áll, ekkor Falieri szét­kergeti a gyűlést. Frangepánt egy német lovag, Elderbach Konrád menti meg. Második félvonás. Frangepán anyja házá­ban összegyűlnek a magyar párt emberei és követelik, hogy Frangepán harczba vigye őket. Ekkor berohan Margareta és kétségbeesve oltalmat keres kedvesénél, mert másnap már esküvőre akarják hurczolni. Özv. Frangepánné ráveszi a lányt: menjen vissza atyja házába. Ekkor Frangepán biztatja Margarétát, hogy még az éjjel érte megy. A német Elderbach most már nyíltan a magyarokhoz áll, mert szereti Margaréta meghittjét, Rosinát„ Az összéeskü­vőkhöz betoppan Tibaldi, Margaréta atyja s engesztelni akarja Frangepánt, de czélt nem ér, Az egész párt harczra készül,] szent foga­dalmat téve. Harmadik felvonás. Tibaldi alkormányzó palotájában Falieri parancsot oszt Elderbach­nak, hogy Frangepánt és hiveit még az éjjel tegye el láb alól. A házigazda nem vár más napig, hanem rögtön összeadatja Margarétát Falierivel a házi kápolnában. A leány még mindig reménykedik, hogy Frangepán érte jön s fél holtan támolyog az oltár elé. A lakoma alatt Frangepán halálát emlegetik : Margaréta kétségbeesve hagyja ott a mulatókat. Az el­késve érkezett Frangepán el akarja hurczolni Margarétát, de a kápolna küszöbén visszariad a leány. A betoppanó férjét Frangepán pár­bajban leszúrja s a hölgyekkel elmenekül. Negyedik felvonás. A kormányzói palota előtt dul a forradalom. I. Lajos a kapu előtt áll hadával. Margaréta megtalálja az éjben a győztes Frangepánt, de lelki furdalás bántja. Rosina is boldogtalan, mert Elderbach halálos sebet hapott. Tibaldi a leányának szemére lob­bantja iszonya árulását, aztán összecsapva Frangepánnal: ezt ledöfi. A haldokló szabadság­hős még látja a bevonuló I. Lajost, eléje is lép hódolattal, aztán összeomlik és meghal. Anyja rámutat gyilkosára, Tibaldára, ki térdre roskad a király előtt. I. Lajos magasztalja Frangepánt, ki élete árán visszaszerezte neki Dalmácziát. A »Menyecskék« szövege. I. A biróné. Egy duhaj legény, a ki most került haza a katonaságtól, tartja rettegésben a falut. Az egyik esküdtnek elcsábítja a feleségét, a másiknak meg a leányát hagyja cserben. A félénk biró nem mer szembeszállni vele, a kar­dos biróné határozza hát el, hogy megfékezi a duhaj legényt, a ki már azt is hirdette a korcs­mában, hogy »most a biróné kerül sorra«. A bátor menyecske meg is rendszabályozza a legényt, sőt még a kóterbe is becsukja, a hová előbb az egyik esküdt elcsábított leányát elrej­tette. A megjuhászodott legény feleségül kéri a leányt és bocsánatot kér mindenkitől, a kit megbántott. n. Márika elmén. Józsa Ferkó tizenhat eszten­dővel ezelőtt, szóváltás közben, kezet emelt az édes apjára. Az ütés közbelépő anyját találta, a ki áldott állapotban volt éppen. Ferkó világgá ment, másnap pedig — időnek előtte — meg­született a kis Márika. Beteges, csenevész leányka: a napjai meg vannak számlálva.Meg­álmodja, hogy ma visszatér a Ferkó, de 6 »elmén« e napon a menyországba, hogy helyet csináljon az újonnan jöttnek. Ferkó tényleg visszatér. Erdélyben élt, meg is nősült, de az isten azzal büntette az atyja ellen elkövetett vétekért, hogy két kicsi gyermekét magához vette. A harmadik gyermekével. Matykóval és a feleségével hazatér most, apja bocsánatát el­nyerni. Mégis bocsátanak néki, nagy örömmel fogadják az elveszettnek hitt fiút, a derék szé­kely menyecskét és a kis unokát. De az örömöt csakhamar bú váltja fel, jön a tisztelendő az Ur testével: »Márika elment!« A régi bün ki­engesztelésül harmadik áldozatot követelt. ÜL A ,menyorszég. Tibor András, jómódú gazda, oly jól érzi magát két újdonsült menye körében, hogy azokat teljesen lefoglalja két fiától, Gyuritól és Banditól, a kik alig juthatnak a feleségeikhez. A katonaviselt Bandi haditervet eszel ki: Szinleg összevész a két pár, pokollá varázsolják a derék após >menyország«-át és gy elérik, hogy elzavarja őket a háztól. Ez a terv. Ámde a menyecskék végül amúgy isten­igazában összekapnak, a két flu szintén, sőt a menyecskék megérkező szülei is részt vesznek az általános perpatvarban. Az öreg Tiboll András most már szivesen egyezik bele, hogy a fiuk elvigyék a feleségeiket é6 igy helyreár a családi béke. Ki-ki boldogan ölelheti a maga fér]át Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait VIÍI., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadf­sok délután 4-től folytatólag éjfélig. Több 100 orvos véleménye szerint legkitűnőbb szer] fog-, száj- ós garatápolásra Dr. DEMBITZ JÖEÜi-AT uájTÍi pasztiUa fogorvos AD Iii 11/ Ii is fogpori. Aaeptol szájvizpasztillák 1 doboz 2 kor., fogpor 80 fillér. Kaphatók STAftTtArakhaa/droiróriákbaa *» fUatuaitirakhaa. Koxpoatl fSrahUr.: Dr. Dambltz, fog-íi szájápolószarak laberataHisa Badaput, VII., k«r*pMÍ-.t 10. Orvoai vélemények minden dobothot mellékelve. 1tSAgS!AJHffiűSSÍ STERNBERG cs. és kir. udvari hangswrgyárában Kerepesl-ut

Next

/
Oldalképek
Tartalom