MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-04 / 275. szám

28 1906.. október 7. Budapesti színpadok. Budapest, október 4. A Magy Kir. Operaház-ban ma, csütör­tökön a Sába királynője, szombaton Hunyadi László kerül előadásra. Lunatdi Giovanni, mint az Operaház szerződtetett tagja, vasárnap, e hó 7-én lép fel először. A művész Verdi Otelló­iknak czimszerepében kezdi meg működését. Ezzel kapcsolatban a Pillangó kisasszony vasár­napra hirdetett előadását keddre, e hó 9-ére halasztották el. Puccini e nagysikerű dalmüvé­nek főszerepét ez alkalommal Sándor Erzsi fogja énekelni, Pinkerton szerepében pedig Gábor József lép fel. Ez előadásra jegyek már válthatók. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, pénteken a Monna Vanna, Maeíeilinck nagyhatású szín­müve kerül szinre s a főszerepeket ezúttal is P. Márkus Emília, Beregi, Mihályfi, Gál és Gyenes adják. Szombaton Herczeg Ferencz Bizáncz czimü történeti színmüve a huszon­ötödik előadását éri meg a Nemzeti Szinház­ban. A jubiláris estén Jászai Mari, Tötök Irma, Lenkey Hedvig, Helvey Laura, T. Vizváry Ma­riska, Paulay Erzsi, Beregi, Gál, Gyenes, Nádai, Pethes, Mihályfi, Dezső, Ivánfy, Szacsvay, Pálfy, Gabányi, Rózsahegyi és Nádai Béla fog­nak benne játszani. Vasárnap negyedszer kerül a Muskátli előadásra. * A Vígszínház legközelebbi újdonsága, a Gióf Hamlet, a melyet szombaton mutatnak be, Páris előkelő társaságában játszik és ehhez képest díszes és fényes lesz a kiállítása. A technikai előkészületeket már befejezték és most már teljes diszletezéssel tartják az újdonság próbáit. A női szereplők számára különösen szép öltözékek készültek,-ugy, hogy a külsősé­gek is minden tekintetben megfelelnek majd az újdonsághoz fűzött nagy várakozásoknak. Ez a várakozás a közönség körében is annál élénkebben nyilvánul meg, mert a Gióf Hamlet olyan franczia modern vígjáték, a melyet leá­nyos családok is megnézhetnek. A darabnak, a melyben körülbelül negyvenen játszanak, ez a szinlapja: GRÓF HAMLET. Vígjáték 5 íelvonásban. Írták: Bemard Tristan és Godfernaux André. Fordította: Góth Sándor. Houdan gróf ... Herblier Baudy... / Orvos ­Bucheraud Darran ... Carolus ... — ... Galichet Anyakönyvvezető Toussaint D Avray Du Brail Pepin bárónő derbelierné asszony .. Yvonne, a leánya ... Dolly Gaudinné asszony ... Créveceeurné asszony Hubert Chauffeur Targoncás Andrée Rebourg báróné Kutkisasszony Személyek: Góth Hegedűs Tapolczay Szerémy Tihanyi Tanay Sarkady Szilágyi Vendrey Győző Fenyvesi Balassa Haraszthy H. Kiss 1. Biró I. Hegedüsné I. Komlóssy I. Tanayné Kassay Bárdi Rónaszkéy Huzella I. Varga A. Jancsó J. A bemutatóig a műsor ugy alakul, hogy a Riquette még pénteken kerül szinre, ma pedig a Diákélet. Szombaton, október hatodikának emlékére délutáni előadás lesz, a melyen mér­sékelt helyárak mellett Ocskay brigadéros kerül szinre. A Magyar Szinház-ban A milliárdos kis­asszony eddig teljes mértékben megvalósí­totta azt a sikert, a melyet a bemutató után ennek a szinpompás és dallamos operettnek a sajtó és a közönség egyaránt megjövendölt. Tizenkét zsúfolt ház közönsége mulatott eddig az újdonságon. A héten is minden este szinre­kerül. Vasárnap, október 7-én délután A kol­dusgróf lesz a délutáni előadás, a mikor is a Karinszky gróf szerepét Papir Sándor fogja játszani, este A milliárdos kisasszony-1 adják tizenhatodszor. A Királyszinház-ban Bokor József operett­jének, A kis alamuszi-nak pénteki fölelevenité­sét a közönség a legélénkebb érdeklődéssel várja a darab általánosan emlékezetben maradt nagy sikere, dallamos zenéje és vidám meséje miatt. Fedák Sárinak énekileg is hálás felada­tot nyújt A kis alamuszi. Partnerei közül Németh József a jámbor amerikai milliomos férj szerepében már az operett régi előadásai­nak is fő ékessége volt, Papp Mihály pedig az ügyefogyott Tom alakjával a vidéki színpado­kon aratott nagy sikereket. Az uj szereplők élén Ötvös Gita áll, a kinek ez az első szín­padra lépése egy vérbeli amerikai asszonyt játszik, s alkalom nyílik, hogy táncztehetségé­ről egy villamos fényhatásokkal kisért szerpen­tin-tánczban tanúságot tegyen. A színlap a következő : A KIS ALAMUSZI. Víg operett 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzette: Bokor József Rendező: Bokor József. Karnagy: Vincze Zsigmond. Személyek: De Chateaux Renard vicomte Fedák S. St-Remy márki Horváth De la Treuvile lovag Csiszér Mervellieux báró — Molnár Mac Donald amerikai ültetvényes ... Németh J. Sarah felesége Ötvös S. Mary Sarah huga Szegedi E. Tom, Macc Donala unokaöcscse... Papp M. A prefect Rátkay Rettenetes rendőr káplár Körmendi Juliette szobaleány ... ... ... ... László R. Történik Nizzában két nap alatt. * A Népszinház-ban ma este kerül bemuta­tóra Molnát Gyula és Sztojanovits Jenő A papa leánya czimü énekes vigjátéka. A szombati harmadik előadás előtt az aradi vértanuk em­lékezetére. „Az aradi tizenhárom" czimü verset szavalja Szirmai Imre. A kulisszák mögül. Budapest, október 4. „A papa leánya". — A Népszínház mai ujdonsaga. — Alig egy hónapja, hogy a Népszínház meg­nyitotta a szezónját és ma este már a hatma­dik uj darabot mutatja be a közönségnek. Annyi bizonyos, hogy ez a rendszer, a mely nemcsak régi darabokból, de újdonságok­ból is rövidesen műsort akar teremteni, okos is, czéltudatos is, mert hiszen a repertoár­rendszernek is megvannak a maga nagy előnyei. Szezón teljességében sem járhat szebb eredménynyel két uj darab, mint Lehár Ferencz gyönyörű zenéjü operettje, A mókaházasság és már csak a Vidor Pál szereplése révén is híressé lett Ipamuram, s ma este a két siker mellé előreláthatóan harmadiknak odakerül A papa leánya czimü zenés vígjáték, a melynek szö­vege Molnár Gyulának, a Nemzeti Színház-ban előadott darabjai után ismert írónak a müve, zenéjét pedig Stojanoviis Jenő a méltán nép­szerű és elismert komponista szerzette. A papa leányá-nak egyik lényeges erénye, hogy nem olcsó hatásokra építette fel az irója, hanem komolyabb színpadi munkát végzett vele. Kedvesség, jóizüség, közvetetlenség van minden jelenetében. Vígjáték a szó jó értelmé­ben ; derűs bonyodalomban derül ki, hogy az amerikai leány is ugyanolyan, mint az európai: eltűnik belőle minden férfias szokás, mihelyst — férfi kerül eléje. Az amerikai leány: Petráss Sári, a férfi pedig Szirmai Imre, mi sem természetesebb, mint, hogy egy pár lesznek, kivált, ha arra gondol az ember, hogy Szirmai Imre — már mint a darabban — deli huszárfőhadnagy. A mulattató helyzetek egyáltalában huszár­tisztek körül forognak s ez ismét egygyel több ok, hogy olyan szimpatikusnak tűnjék A papa leánya, mint a milyen valóban. A szimpátiák középpontjában első sorban ismét Vidor Pál fog állni, a ki mint a Ipam­uram-ban, megint beállt színésznek a saját színházába. Morózus, de azért kikapós huszár­alezredest játszik a művészetnek azzal az egy­szerűségével, a mely egész pályafutásán babért hozott neki. Zöldi Vilma, a drámai színésznő — cocotte­szerepet játszik és bebizonyítja, hogy a talen­tum mindenben az, Szilágyi Ida már megint „sikkes szobalány", Kovács Mihály ismét a nevető idegek ellen intéz attentátumokat s általában kevés pihenőjük van ezeknek az ide­geknek A papa leánya előadása alatt. Stojanovits Jenő zenéjét nem dicsérni kell, hanem meghallgatni. Mert ez a muzsika igazi színpadi muzsika. Olyan ez a zene, mint Stoja­novits minden müve: kedvességgel és ötlettel teljes. Fagott. Színházi pletykák. Budapest, október 4 A papa fia. Pethes Imrének, a Nemzeti Szinház termé­szetes beszédű, gondolkozó, értelmes és ezért „modern"-nek nevezett művészének van egy kis fia, a ki, ugy látszik, nem örökölte apja tehetségét, mert inkább valóságos kis üzleti zseni. E napokban a Nemzeti Szinház udvarán boldogan mutogatott az ott tereferélő művész­nőknek egy huszfillérest és dicsekedve mondotta: — Van egy hatosom, van egy hatosom 1 Most kerestem I — Hogy kerested? — kérdik tőle. — A /ászai Mari nénitől kaptam, mert elszavaltam neki egy szép verset! Azután odafordult Lenkey Hedvighez: — Ha a néni is ad egy hatost, magának is szavaioki A művésznő, a kit tudvalévően szintén a „modern" frakczióhoz soroznak, mosolyogva felelte: — Szavalásért fizessek? Hova gondolsz? Hát nem tudod te, hogy nálunk nem szabad szavalni! Kérdezd csak meg az apádat.. . II. A helyettesek. Szerencsésen és közmegelégedésre ért véget az Operaház zenészeinek és kardalosainak bérmozgalma, mely az izgalmas napokban nemcsak sok fejtörést okozott, de sok tréfát is termelt. A csatározás napjaiban néhány operaházi kardalos üldögélt a kávéházi törzsasztalnál és gondterhes arczczal az esetleges sztrájk követ­kezményeiről beszélgettek. Mikor épen a legnagyobb vitában voltak, odalépett hozzájuk Takács Mihály: — Leszerelni, leszerelni! — mondotta nékik. — Semmit sem érhettek el, hiszen a kormány már gondoskodott helyettesekről is! — Hogyan ? — kérdezték a kóristák meg­lepetten. — A rendes, szokott módon. A kormány a katonaság segítségét fogja igénybe venni I • — Persze, persze — felelte egy kardalos — de ez csak a zenekarra vonatkozik. Legfel­jebb katonabanda fog megjelenni a zenekar helyett . . . — Dehogy, ez még nem minden... A helybeli utászzászlóalj legénysége már tanulja a Lohengtin kórusait. . . III. Birkózás előtt. A Vígszínház-ban a mult héten két érde­kes szerződést írtak alá. E szerződésekkel a szinház két magyar darabot kötött le magának erre a szezonra. Az egyik Rákóczi fia, a melyet a Királyszinház beleegyezésével adott it a Vigszinház-nak Rákosi Viktor; a másik A lovag ur, a melynek szerzője homo novus a színpadon: Csergő Hugó. Mindkét darabról mir most ren­geteg sok jót beszélnek a benfentesek. Rákosi Viktor már sok vihart látott szerző, ö tudja, hogy mennyi czivakodással, izgalom­mal és veszekedéssel jut el az ember a premi­erig. Hogy mennyire tudja, azt bizonyítja ez a kis történet is. Amint alá volt írva a szerződés. Rákosi Viktor kezet nyújtott Faludi Miklós igazgatónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom