MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)
1906-10-16 / 287. szám
6 NEMZETI SZÍNHÁZ. A „Nagymama" szövege. Szerémi grófnő fiatal szive szerelmével Örkényi Vilmos tárót boldogította, de sziilei akaratára kezét Szerémi grófnak nyújtotta. Azóta sok idő telt el. Szerémi grófnő özvegy és miután a halál gyermekei boldogságától is megfosztotta, unokájára pazarolja szive egész szeretetét. Idősebb fiától maradt Ernő gróf, a nagymama szemefénye, a fiatalabbiktól Mártha, a ki még kis korában zárdába kerül, a nélkül, hogy a grófnőnek erről tudomása volna. Ez a zárda éppen az, melynek Szerémi grófnő a védnöknője. Egy séta alkalmával Ernő gróf meglátta Márthát és egyben meg is szerette. Hogy közelébe férhessen, rábirja nevelőjét, Tódorka Szilárdot, segítse be az intézetbe nyelvtanár minőségben. A jólelkű professzor, a ki maga is szerelmes egyik intézeti tanárnőbe, Seraphin kisasszonyba, nem tudja megtagadni kis gazdája kérését. Igy kerül Ernő gróf Bárány Ernő néven a zárdába. A turpisság azonban csakhamar kiderül, mert Tódorka ur lelkiismeretfurdalásai felfedezik a titkot a grófnőnek. A grófnő erre elmegy az intézetbe, a honnan éppen most eltávozik Örkény báró. A grófnő szeretetteljes haraggal feddi unokája csinjét és mikor a kis Márthával magára marad, csakhamar felismeri benne unokáját és vele tengeri fürdőre megy. Itt időzik Kálmán is, Örkényi báró unokaöcscse, nevelőjével, a derék Kosztával. Mártha, a ki mit sem tud arról, hogy Ernő őt szereti s benne csak unokafivérét ismeri, csakhamar szerelmes lesz a neki hevesen udvarló Kálmánba. Eközben megérkezik Ernő grói is. A nagymama előkészíti Márthát arra, hogy őt unokája nejéül szemelte ki. Mártha első pillanatra-megretten. De mert nem akar az imádott nagymamának fájdalmat okozni, beleegyezik, hogy feleségül megy hozzá. Szomorú levelet ir Kálmánnak, hogy nem lehet az övé. Ez nem tudja mire vélni vonakodását és szemére hányja csapodárságát. Ernő gróf tanuja lesz e jelenetnek és a két fiatal ember összeszólalkozik. Párbaj kerül a dologból. A fogadó előszobájába érkezik a grófnő is. Mindent megtud és kedves ábrándját látja üstbe menni, hogy t. i. Ernő és Mártha nem lesznek egymásé. De Ernő gróf már mást szeret: Piroskát, Kálmán húgát, a kit akkor szeretett meg, mikor a leány kérdőre vonta, őszintén katona-nevelt leány módjára, hogy nem akarja fivére vérét ontani. A nagymama boldognak akarja látni Márthát. Föltárja az ezredes előtt a multat, a ki mikor megismeri a jó szivét, elérzékenyülve szól: »Keressük föl a elvesztett boldogságot«. A grófnő a gyorsan előhívott Márthára és Kálmánra, majd Ernőre és Piroskára czélozva felel: »Bennük leljük föl az elves?tett tavaszt«. Soványság t|a Ar egyedül eredménytől kísért szer a dr. William Hartley taair amerikai erétáppora. Soványak tartós, szép tolt tostidomokat nyernek ; hölgyek remek kehlet, 6 hét alatt 20 kiló gyarapodásért Jótállás. Vérszegénység, idegesség, sápkór ellen és gyomorbajosoknak nélklllözhetet'en szor Kitüntetve : Chikagé, Boriin, London és Hamburgban. Köszönőlevelek minden országból. Ara dobozonkint használati utasítással 1 orlnt 10 kr. — Főraktár Balázs Mór B. Budapest, VI., Podmantc/ky-ntcza 61, II. em. 20. Kapható: Tórök József gyógyszertárában, Klrály-utcza 12. éa Nádor-gyógvazertárban, Váczl-kórut 17. Veszek zálogczédnlákat! £ÍSSÍS: ket, aranyat, ezüstöt és ékszereket, 100,000 koronáig költségmentesen kiváltok és a teljes értéket kifizetem. SINGER JAKAB, ékszerkereskedő, Budapest, Király utcza 91. Izabella-utcza sarkán. Arczom szépségttl Vállam, nyakam, karom fehérségét I Kezem finomságát I egyedül a Budai dr.-féle «GVÖNtíVVIRAtt-CRÉM»nek köszönhetem. — Kis téoely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest «Városi gyógyszertár», Váczi- t g Kigyó-utcza sarok. VÁRSZÍNHÁZ. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő I adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 i Az »Erősek és gyöngék« szövege. I. felvonás. Báthy Miklós grófnak két fia van : Béla, a ki léha mágnás és társasága minden előitéletéhez ragaszkodik és István, egy felvilágosult, nyilt eszű és szivü fiatal ember, a ki sohasem érezte jól magát előkelő környezetében és atyja házában. Mikor egy iskolatársától, Bárditól, megtudja, hogy fivére: Béla elcsábított és cserbenhagyott egy szegény tanítónőt: Ilonkát, a ki emiatt állását is elvesztette és nyomorral küzd és mikor látja, hogy Béla a szokott módon: pénzzel akarja leróni tartozását, gyermeke elhagyott anyja iránt, távozik az atyai házból, hogy künn, a gyengék világában, keresse boldogulását. Az öreg Báthy, a ki éppen az imént mutatta be fiainak leendő mostohaanyjukat: Milda, volt operaénekesnőt, elhatározza, hogy Béla fia bűnét — persze az ő társadalmi rendje felfogása szerint — jóvá teszi. II. felvonás. Ilonka kis gyermekével küzd a mindennapi kenyérért. Mellette van Miklós, a ki megszerette a nemes, erős és nagylelkű leányt. O azt akarja, hogy Béla vegye feleségül, de persze erről a csábító hallani sem akar, különben is jegyben jár Viczay gróf leányával. Az öreg Báthy, (a kit a kaszinóban nagy megalázások értek uj hitvese miatt, a kit a társaság nem akar befogadni és e miatt tömeges párbaj-aftérjei is keletkeznek) Ilonka lakására jön, hogy szintén — ha lehet — pénzzel intézze el a dolgot. De itt meggyőződik arról, hogy egy nemes és büszke leánynyal van dolga és miután bocsánatot kér a leánytól, a miért ajánlatával ós gyanúsításával megbántotta, távozik azzal az elhatározással, hogy majd gondoskodik jövőjéről. Miklós felajánlja kezét Ilonkának, de a leány nem fogadja el, mert nem akarja, hogy a számítás gyanúja érje. III. felvonás. Viczay grófi pár felkeresi az öreg Báthyt, hogy a Béla és leányuk házassága anyagi részét elintézzék. Mikor Báthyval, a kivel az imént tudatták segédei, hogy nem kaphat méltó elégtételt a nejét ért bántalmalrért, megértetik, hogy a Béla házasságénak megkötése után nem érintkezhetnek Hildával. Báthy Bélát szólítja be és tőle kérdi meg, vájjon beleegyezik-e ebbe? Béla is a Viczay ék álláspontjára helyezkedik, mire Pátfay kiutad ja őt házából és szinte élettelenül összeesik. IV. felvonás. Báthy gyógyulófélben, betegeskedve, megtörve fogadja Miklóst,, egyetlen hűséges és szerető fiát. Kéri, hogy térjen vissza hozzá és szerető hitveséhez a szülői házba, de Miklós ezt csak akkor -teheti, ha Báthy beleegyezik az ő és Ilonka házasságába. (Ilonkának közben Báthy vidéken, tanítónői állást szerzett.) Az öreg Báthy végre is beleegyezik ebbe és bevallja, hogy mégis csak István fia az — erősebb. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 VÍGSZÍNHÁZ. »A kaczagó menyecske« szövege. I. félvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir megtalálni. Langeac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostromolja a szép asszonyt, de Vréguetnő asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné' aszszony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek rovására mennek ezek a tárgyalások^ nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ő is hibás' bár nem egészen, mert hiszen az asszonynak is van ebben része. Őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosztjá Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy eg< italán minden nővel szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisenó asszony ingerkedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a válást. A nászlakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghatva bucsurik a feleségétől, da meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomában. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszék az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vallásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetszerűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszantják, hogy visszavonul szobájába és] nem akar részt venni a lakomában. Heurtebiséné asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem veszedelmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hallgatag Bréguet is, Heurtebisenó is. Valami tör, tént közöttük, annyi bizonyos. Jeanne néznózi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny? — kiált fel a menyecske. III. felvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a válást a férje hibájából. De ez nem teszi bol i doggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépkocsi-gyáros é3 Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot intézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Brégueóhajt beszélni Jeannenal és az asszonyka kit siet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a társaság többi tagjai is meg, iennek de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bréguet-val. Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszon y mégis a Leseigneur felesége lesz. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. : T«DTES«R IUJI QSAN > Vor 70 t. Om-Ioq« M Mér. TANNINGENE ? • kan» tum klkti 1 lafkipróbaltabk n. pitin. t k. ií • • Balaamtn-aiappan •• f. Ftiisafctozsatej e ^rrsaa^ Czerny J. Antal li n k.«, XVUL. Carl LWwig Sr«« t g • !•». ' pag jubb (T*cyuarl*rbaa. 4 Hlat.iarUrhan. /t-)*rrt«k Zongorát, pianinót kölcsönöz STERNBERG Kerepesi nt 36. Kitűnő zongorák dús raktára. Aranyerem-knek, végbélbajoHoknak, ezukorbetegeknek, gyermekágyasoknakAcsecsemóknek és niinilep^egészséges embernek,' a ki a tisztaságot S7AB. HyaifcNIMllS kedvch, nélkülözhetetlen a papírnál. Kapható mindenütt. Hajnalaiban oloohh 7rir:rv" vatta. „CJVI U Te'efc S S!
